Tokajnak jöhet jól a többlet

2002.03.01. 8:05

További 500 millió forintot juttat a kormány a szüreti feszültségek enyhítésére, a mustexport ösztönzésére. A kormányzat ugyan sietett leszögezni, hogy ezt az összeget a Tokaj Kereskedőház Rt.-nek juttatott 2,5 milliárd forinton felül nyújtják, de szakértők szerint a többlettámogatás is a tokaj-hegyaljaiaknak jelenthet segítséget.

Nagy valószínűséggel a szőlészeti-borászati ágazatnak a napokban beígért kétmilliárd forintos támogatás egy jelentős része, nagyjából félmilliárd forint, ami a mustexport ösztönzését szolgálná. Ez legfeljebb azoknak a borvidékeknek a szüreti gondjait enyhíti, ahol mostanában kezdődik a termés begyűjtése, feldolgozása. Így például Tokaj-Hegyaljának használhat, ahol már az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Rt. amúgy is hozzájuthatott 2,5 milliárd forinthoz. A hivatalos közlemény hangsúlyozta, a kereskedőháznak adott pénztől független a bejelentett kétmilliárd forint. Elvileg tehát akár a kereskedőház vagy más tokaj-hegyaljai fölvásárlók is élhetnek a lehetőséggel.

Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárhelyettese és Kamocsay Ákos a Bor Terméktanács tagja egyöntetűen állítják, későn jött ez az intézkedés, különösen a mustexporttal foglalkozó vállalkozóknak. Jó néhány borvidéken, Villányban, a csongrádi, dél-kunsági szőlőtermő helyeken, illetve, ahol korán termő fajtákkal - saszla, Irsai Olivér, zengő, csabagyöngye - foglalkoznak, már augusztus végén, szeptember elején szüretelnek. Azokon a vidékeken október közepén, végén nem sokra mennek a többlettámogatással. A gazdákat nem csak a túltermelés sújtja, hanem a viszonylag gyenge minőség is. Az esős szeptember és a sok helyen nem kellő gondossággal elvégzett növényvédelem rengeteg kárt okozott, például rothadásnak indult a szőlő. Az októberi vénasszonyok nyara ott javított a helyzeten, ahol nem a mennyiségre összpontosítottak és megfelelően metszettek, ápolták az ültetvényeket. Kamocsay szerint a természet szeszélyein kívül a kiszámíthatatlan támogatási rendszer is megnehezíti a megalapozott üzleti tervek elkészítését. Hozzátette, elhibázottnak tartja a Tokaj Kereskedőház Rt.-nek nyújtott állami támogatást is, hiszen az nem versenysemleges lépés, a cég nem méreti meg magát a piacon.

Horváth és Kamocsay hasznosnak tartja a közraktározáshoz megnyitott pénzforrásokat. A borászat nagy forgótőke-igényes ágazat, palackokat, dugókat, címkéket kell venni és a terméket raktározni kell, hogy értéknövekedést érjenek el, ne kényszerüljenek idő előtt piacra dobni boraikat. A költségvetési támogatás tehát jól jön a gazdáknak, mert a közraktározás kamatait átvállalja az állam, a pénzt pedig hitel formájában megkapja a vállalkozó.

Horváth Csaba azért sem érti a késedelmet, mert a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa már augusztus 15-én letette javaslatait a mezőgazdasági tárca asztalára, s ezeket a szakminisztérium két hónapos késedelemmel valósítja meg úgy, hogy eközben szeptember 15-én a parlamenti szakbizottság is benyújtotta javaslatát a gondok enyhítésére. Hivatalosan egyébként a mai napig nem ismerik az érintettek a támogatások pályázati kiírását. Horváth úgy véli, a korábban már beígért 1,5 milliárd forinthoz "hozzácsapott" félmilliárd forintos támogatás inkább csak kirakat-, látszatintézkedés. Valódi segítséget akkor jelentene, ha visszamenőleg azok is pályázhatnának, akik igazoltan már kivittek az országból mustot. Ha csak a kihirdetéstől számítva él az állami ajánlat, a pénz jelentős része a költségvetés kasszájában maradhat.

Bihari Tamás

(Népszava)