Számháború a Széchenyi-terv körül

Igen nehéz magyarázatot találni arra, hogy miért mondja Magyarország gazdasági minisztere azt: a Széchenyi-terv nélkül 1-1,5 százalékkal csökkenne idén a bruttó nemzeti össztermék növekedése. Az a kutatás, amelyre Matolcsy György saját bevallása szerint állításait alapozza, egyáltalán nem ezt tanúsítja.

A Széchenyi-tervvel kapcsolatos nyilatkozataikban láthatólag egyre inkább elvetik a sulykot a kormány tagjai. Így például Matolcsy György gazdasági miniszter legutóbbi sajtótájékoztatóján azt mondta: a Széchenyi-tervvel "először indítottunk Magyarországon gazdaságfejlesztési programot a piacgazdaság időszakában". Mondta ezt annak ellenére, hogy a jelenlegi gazdaságfejlesztési program megkezdése előtt ugyanez a kormány tavaly is 240 milliárd adóforintot forgatott e célra vissza a gazdaságba. A gazdasági miniszternek ráadásul nehezen követhető a matematikája is. Mint korábban nyilatkozta, szerinte a Széchenyi-terv 1-1,5 százalékkal növeli a gazdaság fejlődésének mérésére használt bruttó nemzeti összterméket (GDP). A Széchenyi-terv nélkül ennélfogva 2-2,5 százalékos lenne az idei GDP-növekedés. Jövőre pedig 2-2,5 százalékot képviselhet a Széchenyi-terv a növekedésében - tette hozzá.

Matolcsy György meglehetősen sajátos rendszerben számol. Elmondta: azt, hogy a Széchenyi-terv 1-1,5 százalékkal járul hozzá a gazdaság növekedéséhez, három számítás támasztja alá. Egyrészt az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet kutatásai ezt mutatják. Másrészt pedig tudni lehet, hogy ha 5000-rel több lakás épül egy évben, mint az előzőben, az 0,4-0,5 százalékkal növeli a GDP-t. Idén 10 ezerrel több lakás épül a Széchenyi-terv keretében, ezért emiatt mintegy 1 százalékkal növekszik a GDP. Hasonló számítási elv szerint az autópálya- és hídépítés hozzátesz a GDP-hez körülbelül fél százalékot. Harmadrészt pedig eddig hazánk gazdasága mintegy 70-80 százalékkal nagyobb mértékben növekedett, mint az Európai Unióé. Ezt a növekedési ütemkülönbséget figyelembe véve a Széchenyi-terv nélkül 2-2,5 százalékos növekedéssel zárná az évet Magyarország - mondta.

Matolcsy érvelésének két részére több, a Népszava által megkérdezett szakértő is azt mondta: nem tud nyilatkozni ezekről, mivel elképzelése sincs, milyen tényezők állnak a Gazdasági Minisztérium számai mögött. Matolcsy szavaiból a lap számára az derült ki: elsősorban az Ecostat elemzésére támaszkodott. Ezért a Népszava utánajárt annak, pontosan milyen számításokra alapozza Magyarország gazdasági minisztere a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló nyilatkozatait.

Az Ecostat munkatársai a GM adatai alapján abból indultak ki: a közvetve vagy közvetlenül állami támogatással megvalósuló beruházások (a pályázók saját részét is beszámítva) idén összesen 257,5 milliárd forintot tesznek ki. Az Ecostat szerint a 2001-ben kiosztott 300 milliárdos költségvetési forrásból 205-210 milliárd hasznosul az idén, ehhez a pályázók 50 milliárdnyi saját forrást tesznek hozzá. (A 205:50 milliárdos állami-vállalkozói költésarányból arra lehet következtetni: a Széchenyi-terv egészét tekintve 1 állami forint - Matolcsy állításával ellentétben - nem 5 vagy 10 vállalkozói forintot mozgat meg, hanem csupán 24 fillért. Csupán a Gazdasági Minisztérium pályázataira igaz az, hogy 1 állami forint 5-10 vállalkozói forintot mozgat meg. Ám ezt a különbséget láthatólag igyekszik a kormány elmosni.)

Az Ecostat a 215,5 milliárdos többletkeresletet az 1998-as ágazati kapcsolatok mérlegéhez viszonyította. Az ágazati kapcsolatok mérlege segítségével azt térképezhetik fel, hogy a gazdaság egyik szeletében megjelenő többletforrások hogyan hatnak a gazdaság más ágazataira - például, hogy egy tégla előállításához mely ágazatok mekkora erőforrást biztosítanak. Ebből egy többlépcsős, bonyolult közgazdaságtani számítás során kikövetkeztették: ha a Széchenyi-terv forrásaiból 207,7 milliárd forint támogatás hasznosul, akkor 1,76 százalékkal növekszik a bruttó kibocsátás 2001-ben. Ez a GDP 1,5 százalékának felel meg, s mintegy 0,29 százalékos növekedési ütemgyorsulással jár. Matolcsy szerint viszont 1,5 százalékossal, hiszen azt mondta: "A 2001-ben beindult programok csaknem plusz 1,5 százalékos gazdasági növekedést eredményeznek, ami jövőre elérheti a 2-3 százalékot is."

Az intézet elemzői ráadásul - saját hibájukon kívül - olyan mutatókat használtak fel, amelyeket azóta jelentősen megváltoztattak. Így például 4,6 százalékos GDP-növekedéssel számoltak, ám azóta az elemzők sokkal lejjebb vitték várakozásaikat. A Reuters által legutóbb megkérdezett, mintegy 20 elemző és kutató átlagosan 4,03 százalékos növekedésre számít. Nagyobb baj azonban az, hogy a Széchenyi-terv gazdaságnövelő hatását úgy számították ki, mintha tavaly egyáltalán nem lett volna gazdaságfejlesztési támogatás, miközben az idei program mindössze 60-80 milliárd forinttal rendelkezik nagyobb kerettel, mint a tavalyi. Ha csupán ezt a támogatástöbbletet vesszük alapul, akkor az Ecostat kutatása szerint is csak 0,1 százalékkal növeli jobban a GDP-t a Széchenyi-terv, mint a korábbi gazdaságfejlesztési programok.

Dóra Melinda Tünde

(Népszava)

Ajánlat:

Gazdasági Minisztérium

Korábban:

Széchenyi-terv: összesen 55 milliárd forint támogatás idén
(2001. október 25.)