Több újszülött, kevesebb krumpli: az orosz fejlődés biztos jelei

Az 1998-as válságot követően az orosz gazdaság - különösen az elmúlt két évben - hihetetlen mértékű fejlődésen ment keresztül. A belföldi kereslet növekedését igyekszik minden ipari ágazat kihasználni, az átlagemberek pedig ismét készpénzben kapják fizetésüket és újra érezhetik a pénzköltés ízét. A fejlődés egyik legbiztosabb jele szakértők szerint a születési arány növekedése és a háztáji krumpli-vetemények csökkenése. 

Oroszországban az utóbbi időben egyre több újszülött jön világra és az emberek egyre kevesebb krumplit termesztenek. A világ legnagyobb részén ezek nem szokványos gazdasági mutatók, az orosz közgazdászok azonban úgy tekintenek erre a két adatra, mint az egyik legfontosabb bizonyítékra arra nézve, hogy az orosz gazdasági növekedés végre az utca egyszerű embere számára is érezhetővé válik - írja a BBC.

Mindezek alapján a közgazdászok számára nyilvánvaló, hogy az orosz emberek bizakodóak a jövőt illetően. Ha ugyanis kevesebb burgonyát ültetnek, az azt jelenti, hogy várakozásaik szerint a jövőben többet költenek élelmiszerre, a születési arány növekedése pedig arra utal, hogy az emberek boldogabbak és bátrabban vállalnak gyermekeket, mint korábban - vélik a szakértők.

A szovjet időkben több millió orosz termesztett zöldségféléket a veteményeskertekben, hogy szegényes étrendjét kiegészítse. Egyes becslések szerint az otthon termesztett növények még ma is az ország élelmiszerfogyasztásának a felét teszik ki.

Az 1998-as pénzügyi válság után a születési arány radikálisan csökkent Oroszország-szerte, hiszen a romló gazdasági kilátások miatt az emberek nem vállalhatták a gyereknevelés költségeit. Az utóbbi két évben tapasztalt gazdasági növekedést azonban az export helyett már a lakossági fogyasztás hajtja - mondja Peter Vestyin, a moszkvai Aton brókercég szakértője.

Az elmúlt évben az orosz gazdasági növekedés 8,3 százalékos volt, és elemzők az idei évre is 5 százalékot meghaladó bővülésre számítanak.

A 90-es évek nagy részében az orosz fogyasztók nem rendelkeztek elég készpénzzel ahhoz, hogy fogyasztási cikkeket vásároljanak, sőt az élelmiszer beszerzése is nehézségekbe ütközött. A nagy adósságot felhalmozó vállalatok pedig arra kényszerültek, hogy készpénz híján termékeikkel fizessenek dolgozóiknak. Ők voltak a szerencsésebbek, hiszen sok munkavállaló hónapokig nem kapott fizetést cégétől. Akkoriban az orosz városok pályaudvarai tömve voltak a helyi lakosokkal, akik különböző tárgyakat próbáltak eladni az átutazóknak.

Ennek az állapotnak úgy tűnik vége. A 98-as válság után az orosz gazdasági fejlődés igazi sikertörténet. A magas olajáraknak és a versenyképesebb leértékelt rubelnek köszönhetően az orosz exportból származó profit megtízszereződött. Ennek eredményeként a munkások már készpénzben kapják bérüket, sőt a korábbról elmaradt fizetéseket is a legtöbb vállalatnál utólag kifizették.

A konjunktúrát az orosz ipar egésze igyekszik kihasználni. A kereslet növekedésével az élelmiszer előállításával foglalkozó cégek, vagy a könnyűiparban tevékenykedő vállalatok is növelik termelésüket és hatékonyságukat.

A növekedés egyik biztos jele, hogy az elektronikai cikkeket árusító moszkvai üzletek hatalmas forgalmat bonyolítanak, és bevásárlóközpontok sora épül a városban. Az Ikea - amely 2000 márciusában adta át első moszkvai áruházát - bejelentette, hogy 2003 végéig további két áruházat épít, a holland Spar és a német Metro pedig szintén több áruház építését tervezi a főváros körül.

(Üzleti Negyed)