A GKI által rendezett konferencia felszólalói szerint az előrejelzések nagyfokú bizonytalanságot tartalmaznak, hiszen igen sok a kérdőjel a gazdasági folyamatok alakulásában.
Vértes András, a GKI elnöke elmondta, hogy idén a második félévre 3,5-3,7 százalékos növekedés prognosztizálható.
Belyó Pál, az Ecostat ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy jövőre nagyon kedvező körülmények között akár 4,2 százalék is lehet a gazdasági növekedés, ez azonban nagyban függ az olajár és a hadikonjunktúra jövőbeli alakulásától.
A magyar vállalatok versenyképessége nem megfelelő, termelékenységük csupán fele a multinacionális cégeknek, így nyereségük is jóval kevesebb. A felvett hitelek után fizetet kamatok pedig jelentős részben elviszik üzemi eredményüket.
A kutatók becslései szerint az ez évi infláció mértéke 7,5 százalék lesz, míg a jövő év végére vonatkozó becsléseik 5,9-6,5 százalék között szóródnak.
A kutatók abban is egyetértettek, hogy a vállalatok főként beruházásaik elhalasztásával próbálják meg helyzetüket stabilizálni.
Vértes András szerint egyedül az építőiparban várható fellendülés. E területen ugyanis érzékelhető az állami támogatás hatása.
Vértes kitért arra is, hogy az államháztartás hiánya csak első látásra tűnik jónak. A GDP arányában számított 3,4 százalékos hiányban ugyanis nincs minden tétel elszámolva. Számításaik szerint a tényleges hiány 5,2 százalék.
Petsching Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa a veszélyekre hívta fel a figyelmet. Meglátása szerint a kétéves költségvetés csak a bizonytalanságot növeli. A pénzforgalom követhetetlen. A főmunkatárs úgy látja, hogy az állam fokozódó befolyása a vállalatokra szintén kedvezőtlen hatással van a gazdaságra.
(MTI)
Ajánlat: