Új személyazonosságot kaphatnak a kiemelkedő súlyú bűnügyek koronatanúi

2002. április 1-jén lép hatályba az a törvény, amely lehetővé teszi a büntetőeljárásban tanúskodók teljes anonimitását, s akár új személyazonosságot és lakhelyet is biztosít a fontos tanúknak és hozzátartozóiknak.

A büntetőeljárásban résztvevők személyi védelméről már két évvel ezelőtt született egy kormányrendelet, amely azonban csak keretjellegű szabályokat tartalmaz, de már lehetővé teszi a speciális iratkezelést, az úgynevezett különösen védett tanúk anonimitását, valamint a tanú hozzátartozóinak személyi védelmét is. A jogszabály a perjogi értelemben vett tanúkon kívül mindazokra kiterjeszti a védelmet, akik olyan információk birtokában vannak, amelyek érdemben befolyásolhatják a büntetőeljárást, vagy éppen a büntető-igazságszolgáltatás körében hivatásszerűen végzett munkájuk kapcsán fenyegethetik meg őket vagy kerülhetnek veszélyhelyzetbe. Ebből az elsősorban a rendőri védelemre koncentráló keretjogszabályból kiindulva, valamint az uniós szabályokhoz és a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló nemzetközi egyezmények követelményeihez igazodva terjesztette a Kormány a parlament elé azt a törvényjavaslatot, amely részletesen kidolgozta a Tanúvédelmi Programot. A törvényjavaslat megfogalmazása előtt az előterjesztők tanulmányozták a német, az olasz, a brit és a szlovák tanúvédelmi megoldásokat is.

A program a szervezett bűnözés elleni küzdelem egyik lehetséges eszköze, hiszen a tárgyi bizonyítás lehetőségein túl - a nyilatkozni kész tanúk, illetve az igazságszolgáltatással együttműködő elkövetők hatékonyan segíthetik a bűncselekmények felderítését. A titkos nyomozás keretében alkalmazott, többnyire a maffia-szervezetekbe beépített fedett nyomozók, informátorok, bizalmi, illetve a rendőrséggel titkon együttműködő személyek nem csak az egyes bűncselekményekről, de a bűnöző szervezet struktúrájáról, hierarchiájáról, belső életéről is hiteles felvilágosítást tudnak adni a nyomozó, illetve az igazságügyi hatóságoknak. A titkos nyomozások, a büntetőeljárások tapasztalatai azonban jelenleg azt mutatják, hogy a bűnüldöző, illetve az igazságszolgáltatási szervekkel együttműködni kész, de ezáltal komoly veszélybe kerülő személyek bizalmatlanok a jelenlegi, pusztán az érintettek figyelemmel kísérésére, rendőri őrizetére szorítkozó védelmi rendszerrel szemben, hiszen ez nem képes garantálni a személyes biztonságukat. Ezért inkább vállalják a hamis tanúzás, esetleg a hamis vád következményeit vagy nem akarnak vallomást tenni.

A törvényben megfogalmazott programszerű védelem hozzájárulhat a kiemelt súlyú bűncselekmények felderítéséhez, bizonyításához, visszaszorításához. Az új törvény (2001. évi LXXXV. tv.) egyébként érintetlenül hagyja a már hatályos személyi védelmi szabályozást, s kizárólag a büntetőeljárásban résztvevő, komoly veszélyben lévő tanúk, sértettek, az igazságszolgáltatással együttműködő, tettüket megbánó bűnözők programszerű védelmére koncentrál. A jogszabály 2002. április 1-jén lép hatályba, s a már folyamatban lévő büntetőügyekben is alkalmazható lesz.

Tanúvédelmi megállapodás

A védelmi program alapja az a megállapodás, amely az illetékes hatóság, és a kiemelt súlyú ügyekben perdöntő bizonyítékkal szolgáló, s emiatt komoly veszélybe kerülő személyek (azaz a védett tanúk, sértettek, vagy az igazságszolgáltatással együttműködő elkövetők és ezek hozzátartozói) között jön létre. A Védelmi Programba akkor lehet bekapcsolódni, ha:

• a tanúvédelemre okot adó büntetőeljárás kiemelkedő súlyú bűncselekménnyel áll összefüggésben, s az érintett vallomása a bűnszervezet összetételére, tevékenységére, más bűnszervezettel fenntartott kapcsolatára, a bűnszervezet által tervezett vagy elkövetett bűncselekményekre vonatkozik;
• a vallomás a tényállás felderítését, bizonyítását, az elkövető kilétének megállapítását és felelősségre vonását segíti elő, illetve feltehető, hogy más módon nem lehet beszerezni a bizonyítékokat,
• az érintettel szemben - a büntetőeljárásban való részvétele miatt, illetve azért, hogy a büntetőeljárási jogai érvényesítését, kötelezettségei teljesítését akadályozzák vagy meghiúsítsák - személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követtek el vagy valószínűsíthető, hogy ilyen bűncselekményt fognak elkövetni ellene.

A jogszabály elsősorban azokat a bűncselekményeket tekinti kiemelkedő súlyúnak, amelyeknél felismerhetők a szervezett vagy nemzetközi bűnözés jelei, vagy amelyek a terrorizmussal, zsarolással, pénzmosással, kábítószer- vagy fegyverkereskedelemmel, prostitúcióval, pedofíliával, illetve az ezekkel összefüggésben elkövetett élet és testi épség elleni bűncselekményekkel kapcsolatosak.

A megállapodás megkötését a fenyegetett helyzetben lévő személy kérheti, vagy hivatalból kezdeményezheti a nyomozó szerv vagy az ügyész, vagy az adott ügyben eljáró bíró. A rendőrség keretein belül működő úgynevezett Tanúvédelmi Szolgálat az előzetes pszichológiai és biztonsági vizsgálat eredményének ismeretében mérlegelheti majd, hogy a védendő személy egyáltalán alkalmas-e a programszerű védelemre, képes-e a Programmal való együttműködésre, valamint rejlik-e a körülményeiben vagy kapcsolataiban olyan veszélyforrás, amely miatt a védelem sikeressége eleve megkérdőjelezhető, vagy amely a Szolgálat munkatársaira a szükségesnél nagyobb veszélyt jelenthet. Amennyiben a Szolgálat megoldhatónak ítéli a védelmet, a megállapodás megkötésére irányuló javaslatát felterjeszti a döntésre jogosult országos rendőrfőkapitányhoz, aki három napon belül állást foglal, s ennek megérkezése után kötheti meg a Szolgálat a megállapodást a védett tanúval.

Tanúvédelmi Szolgálat

A Program megvalósítása a rendőrség szervezetén belül létrehozandó Tanúvédelmi Szolgálat feladata lesz. A Szolgálat maga fogja végezni az áttelepítéseket, megszervezi vagy érvényesíti a védett személy szociális, gazdasági, egészségügyi, jogi, illetve humán támogatását, megsegítését szolgáló intézkedéseket, gondoskodik a Programban közreműködő állami és társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartásról, intézi az adatzárlattal, a névcserével, illetve a személyazonosság-cserével járó feladatokat. Emellett - a személyi védelmet ellátó szervezet segítségével - biztosítja a védett személy közreműködését, megjelenését a büntető- vagy más hatósági eljárásokban.

A védett tanú kapcsolattartása más személyekkel - ügyvivő

A Programban alkalmazható intézkedési formák - különösen az adatzárlat, névcsere, a személyazonosság megváltoztatása - kihatással lehetnek az érintettnek más személyekkel, szervezetekkel, cégekkel fennálló kapcsolataira, jogaira és kötelezettségeire. Probléma lehet, hogy a védett tanú a védelem elrendelése előtt fennálló jogviszonyokból (például a nyugdíjbiztosítási vagy a társadalombiztosítási jogviszonyai) fakadó járulék-, illetve egyéb fizetési vagy más kötelezettségeinek a védelem alatt nem igazán tud eleget tenni.

A Programba való felvételkor ezért az érintettnek nyilatkoznia kell majd a fennálló, illetve a Program tartama alatt keletkezett, harmadik személlyel szemben érvényesíthető, illetve harmadik személynek vele szemben fennálló igényéről, illetve kötelezettségéről, s amiket lehet, rendeznie kell.

A program hatályán kívül eső polgári jogi, intézkedést kívánó ügyek rendezése érdekében a védett tanú a Szolgálat által is elfogadott ügyvivőt hatalmazhat majd meg. Az ügyvivő kézbesítheti - többek között - a tanú eredeti címére érkező postai küldeményeket, megkereséseket, képviselheti az érintettet a személyes közreműködést nem igénylő jogviszonyokban. Az ügyvivő kizárólag a Szolgálat által kijelölt munkatárssal tarthatja a kapcsolatot és a kézbesítéseket, átutalásokat a Szolgálat által megadott címre, számlaszámra teljesítheti. A védett tanú új tartózkodási helyét természetesen nem ismerheti meg az ügyvivő sem.

A Tanúvédelmi Szolgálat a Programban részt vevő tanú nyugdíjának megállapítása érdekében adatokat kérhet majd be az adatkezelő szervtől és a nyugdíjjogosultságot, valamint a nyugdíj összegét maga állapíthatja meg; a megállapított nyugdíjról pedig értesíti a nyugdíjfolyósító szervet. A magánnyugdíj-pénztári tag nyugdíjpénztári szolgáltatásának megállapítása érdekében is a Szolgálat jár majd el, s gondoskodik arról is, kifizessék a tanúnak a járadékot vagy az egyösszegű szolgáltatást. Hasonlóan jár el a szolgálat az egészségügyi szolgáltatások, illetve ellátások igénybevétele, valamint a társadalombiztosítási juttatások összegének megállapítása kapcsán is.

Az adóbevallás szempontjából viszont nem fog gondot okozni az, hogy milyen személyazonossággal nyújtja be a tanú a bevallását. Ugyanakkor a tanú a Program tartama alatt rendszeres - gyakorlatilag jövedelmet pótló - támogatást fog kapni az államtól. A támogatás összegéből 20 százalék forrásadót kell majd levonnia és befizetnie az adóhatóságnak, azonban ezt a jövedelmet nem kell beszámítania az összevont adóalapjába, s nem kell bevallania.

Különleges óvintézkedések

A Programban a következő óvintézkedéseket alkalmazhatják majd:

• a tanú biztonságos helyen való elhelyezése, elköltöztetése, amennyiben a tanú börtönben van, akkor másik büntetés-végrehajtási intézetbe átszállítása;
• személyi védelem igénybevétele, azaz rendőri őrizet, kíséret;
• adatzárlat elrendelése a nyilvántartásokban;
• névváltoztatás;
• a személyazonosság megváltoztatása;
• a védett személy gazdasági, szociális és mentális támogatása, jogi megsegítése;
• nemzetközi együttműködés keretében a tanú más államba telepítése.

A Szolgálat a különféle nyilvántartásokban a védett tanúra vonatkozó eredeti adatokra rendelhet majd el adatzárlatot, amely azt jelenti, hogy ideiglenesen tilos lesz kezelni az érintett személy adatait. Ez nem eredményez adatcserét, a nyilvántartott eredeti adatokra vonatkozik. Ez az óvintézkedés ugyan önállóan is alkalmazható lesz, de célszerű a személyazonosság megváltoztatásával párhuzamosan elrendelni.

A Tanúvédelmi Szolgálat javasolhatja, hogy a védett személy változtassa meg a nevét. A névváltoztatási kérelmet a belügyminiszterhez kell majd címezni. Ennek eredményeként a személyi nyilvántartásokba új név kerül (az egyéb személyes adatok természetesen változatlanok maradnak), s ennek megfelelő tartalmú új okiratokat, igazolványokat kaphat a tanú.

A Védelmi Program keretében a teljes személyazonosság-csere csak akkor lesz alkalmazható, ha az elköltöztetés, az adatzárlat és a névváltoztatás nem biztosít elegendő védelmet. A személyazonosság megváltoztatását az országos rendőrfőkapitány engedélyével kezdeményezheti majd a Szolgálat a legfőbb ügyész által kijelölt ügyésznél. Amennyiben az ügyész jóváhagyja, a Szolgálat önállóan rendelheti majd el a személyazonosság-cserét. Bizonyos esetekben azonban az új identitás tartama alatt is felhasználhatja majd a tanú az eredeti személyazonosító adatait, elsősorban azokban a hatósági eljárásokban, ahol jogainak és kötelezettségeinek érvényesítése - az eredeti személyazonosító adatok felhasználása nélkül - nem lenne megvalósítható.

Amennyiben a tanú biztonsága már egyéb óvintézkedésekkel is garantálható vagy ő maga kéri, a Szolgálat megszüntetheti az új személyazonosságot. Nem állítható azonban vissza az eredeti személyazonosság, ha a tanú az új adataival házasságot kötött vagy gyermeke született.

A Tanúvédelmi Szolgálat a védelem ideje alatt gondoskodik majd a tanú mentális, szociális, gazdasági, humán támogatásáról és a jogi segítségnyújtásról is. Az ellátások és támogatások formáit és módját külön kormányrendelet fogja majd szabályozni, azt azonban már a törvény is tartalmazza, hogy a tanú hozzátartozói csak akkor jogosultak támogatásra, ha ők maguk is védelem alatt állnak. A Tanúvédelmi Programba való bekerülés nem szolgálhatja a tanú vagyoni gyarapodását, és nem jelenti azt sem, hogy a korábbi, adott esetben luxusszintű életkörülményeket kell neki biztosítani a védelem ideje alatt. A Program keretében nyújtott támogatás kizárólag a létfenntartáshoz, a társadalmi beilleszkedéséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjedhet.

A támogatási formák meghatározásakor a német és az olasz példa merőben eltérő megoldásokat alkalmaz, s az még nem tisztázott, hogy a magyar megoldás melyik mintát fogja közelíteni. A német tanúvédelem arra törekszik, hogy a védett személy megálljon a maga lábán. Azaz segítenek az új élettér kialakításában, a munkahely-keresésben, de ezután magukra hagyják a tanút, hogy ugyanúgy tudjon élni, mint bármely más kívülálló személy. Ezzel ellentétben az olasz rendszer - az ideiglenes, tehát a végérvényes személyazonosság-cserével nem járó védelemben részt vevőknél - kifejezetten tiltja a munkavállalást, a védett tanú létfenntartását nagyrészt a Program állja.

A nemzetközi együttműködés keretein belül arra is lehetőség van, hogy a védett tanút külföldre költöztessék. Erre akkor kerülhet sor, ha a Tanúvédelmi Szolgálat a fenyegetett helyzetben lévő tanút Magyarországon már nem képes megvédeni. Szintén az együttműködés keretében a külföldi hatóság megkeresésére a Szolgálat ellátja majd annak a személynek a védelmét is, aki Magyarországon folyó büntető- vagy más hatósági eljárásban vesz részt és a megkeresett állam igényelte a védelmet. Az érintett ilyenkor továbbra is a megkereső állam védelmi programjában szerepel, a magyar hatóságok csak kisegítik a megkereső állam hatóságát a tanú védett helyre költöztetésében, illetve a biztonságát szolgáló egyéb feladatok ellátásában.

(Üzleti Negyed)