A hazai munkaidő 47 százaléka kidobott pénz

A magyar vállalatok esetében a munkaidő közel fele elvesztegetett idő - improduktív tevékenység. A Czipin & Proudfoot Consulting (CPC) 1500 egyedi tanulmánya alapján ez az eredmény évi 225 munkanappal számolva 106 felesleges munkanapot jelent. A CPC továbbá 2700 nagyvállalati vezető megkérdezésével végzett felmérést. Ennek eredménye szerint a vállalatvezetők drámaian alábecsülik vállalataik termelékenység-növekedési lehetőségeit.

A magyar vállalatoknál dolgozó beosztottak a munkaidő 47 százalékát elvesztegetik, vagyis ez az idő kidobott pénz. A CPC tanulmányai alapján ez az eredmény évi 225 munkanappal számolva 106 elvesztegetett munkanapot jelent. A CPC elkészítette a nemzetközi és ezen belül a magyar gazdaság termelékenységére vonatkozó felmérését is.

A 2700 nagyvállalati vezető megkérdezésével elvégzett felmérés eredményei azt mutatják, hogy a vállalatvezetők drámaian alábecsülik vállalataik termelékenység-növekedési lehetőségeit. Ahogy mérséklődik a gazdaság növekedése, egyre alacsonyabbak a termelékenység növekedésével kapcsolatos várakozások. A magyar vállalatok 38 százaléka stagnáló vagy csökkenő termelékenységre számít.

Négy kontinens 9 országának felméréseit elemeztük - mondta Klaus D. Harrer. Ezen és a jövő héten a világ összes érintett országában bemutatjuk az eredményeket - tette hozza a szakember.

A "nemzetközi termelékenységi tanulmány"

A tanulmány alapja két, jól bevált felmérés: egyrészt egyedi tanulmányok elemzése, amely tanulmányokat a CPC az adott ország, így Magyarország nagyvállalatainál is végzett. A termelékenységi szakértők Ausztriában, Németországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Magyarországon összesen több mint 1500 egyedi tanulmányt végeztek. Másrészt azok, a vállalatoknál a termelékenység növelése témában végzett reprezentatív vizsgálatok, amelyeket a CPC 9 országban, összesen 2700 vállalatvezetői interjú elvégzésével készített (Ausztria, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Magyarország, Egyesült Államok, Japán, Dél-Afrika és Ausztrália - országonként 300-300 interjú).

A vállalatok globális termelékenység-kiesése a munkaidő 43 százaléka, ami azt jelenti, hogy a vizsgált országokban a munkanapok 43 százaléka kárba vész. Ez 225 munkanappal számolva évente és dolgozónként 96 munkanap. A magyar adatok nem sokkal, de rosszabbak az átlagnál: hazánkban ez az arány 47 százalék, ami évente 106 elvesztegetett munkanappal egyenértékű.

A munkanap veszteségek okai:

Nem megfelelő tervezés és irányítás	41,3 százalék
Vezetés és felügyeleti problémák	25,1 százalék
Hiányos kommunikáció	6,7 százalék
Nem megfelelő munkamorál	13,4 százalék
IT problémák	7,7 százalék
Nem megfelelő képesítés	5,8 százalék

A szervezeti gyengeségek megszüntetése, illetve minimalizálása komoly termelékenységi potenciálokat nyit meg a vállalatok számára - mondta el az Üzleti Negyednek Klaus D. Harrer, a CPC ügyvezető igazgatója. A magyarországi termelékenységi veszteségek több mint 60 százaléka erről a területről származik. A megfelelő vezetési-, szervezési- és ellenőrzési intézkedések és az ezek kialakítását célzó pro-aktív vezetői magatartás nagyrészt hiányzik a magyar gazdaságban. Ezek a problémák a világ más gazdaságaiban is megtalálhatók - tette hozzá

A termelékenység-növekedés 2000. és 2001. évi összehasonlítását vizsgálva látható, hogy visszaesés mutatkozik a termelékenység növekedésére vonatkozó várakozásokban. A termelékenység növekedési üteme 2001-ben az unió országaiban átlagosan a felére csökken. A termelékenység növekedésének súlyozott átlagos várakozása Magyarországon a 2000. évi 4,8-ról 3,2 százalékra esik vissza. Az egyetlen ország, ahol a termelékenység növekedési üteme pozitív a várakozások szerint, Ausztrália. A vezető gazdaságok, mint Németország, Japán, Franciaország esetében a termelékenység növekedési ütemére vonatkozó várakozások 1 százalék körüli értékhez konvergálnak.

A termelékenység növekedése (százalék):

Ország	2000.	2001. várható	Különbség
Ausztria	3,9	2,1	-1,8 (-46 százalék)
Németország	2,8	1,4	-1,4 (-50 százalék)
Franciaország	2,2	1,2	-1,0 (-45 százalék)
Nagy-Britannia	3,6	1,4	-2,2 (-62 százalék)
Magyarország	4,8	3,2	-1,6 (-33 százalék)
Egyesült Államok	4,5	2,7	-1,8 (-40 százalék)
Japán	1,8	0,4	-1,4 (-78 százalék)
Dél-Afrika	4,1	3,8	-0,3 (-7 százalék)
Ausztrália	2,3	2,4	+0,1 (+4 százalék)

/forrás: A CPC reprezentatív felmérése/

A növekvő termelékenységet váró vállalatok száma összességében csökkent - 62 százalék -, amely 1999 óta a legalacsonyabb arányt jelenti. A két évvel ezelőtti 10-ről 6 százalékra mérséklődött a cégek átlagos termelékenység-növekedési elvárása. Ezzel párhuzamosan nő azon vállalatok aránya, amelyek stagnáló vagy csökkenő termelékenység-növekedésre számítanak. Ez az arány egy éven belül 31-ről 38 százalékra nőtt.

Ezek a vállalatok átlagosan 10,8 százalékos termelékenység csökkenésre számítanak, amely drámainak mondható - hiszen a cégek növekvő bérekkel kell, hogy számoljanak. Mindez pedig azt jelenti, hogy a termelékenységüket növelni képes és az arra nem képes vállalatok közti szakadék folyamatosan nő és nőni fog.

Ez a szakadék, amely jelenleg 17 százalékpont, együtt azokkal a kedvezőtlen tendenciákkal, amelyekkel a magyar vállalatok szembesülnek (minimálbér-emelkedés, csúszó leértékelés vége, a jelenlegi világszintű recesszió, a forint erősödése, elmaradó exporttámogatások), előbb vagy utóbb szignifikáns hatással lesznek a nemzetgazdaságra. A magyar vállalatvezetők által 2001-ben mindössze 3,2 százalékban meghatározott várható súlyozott termelékenység-növekedést Harrer "ijesztő bátortalanságnak" nevezi. Magyarországon a munkaidő 47 százalékát, a 225 munkanapból 106-ot még mindig improduktív módon töltik el. Ezt munkánk során nap, mint nap érezzük. Ha a munkaidő reálisnak mondható 85 százalékos kihasználtságával számolunk, akkor a magyarországi vállalatokban 38 százalékpontos termelékenység-növelési potenciál rejlik.

Még a legambiciózusabb magyar vállalatok is, amelyek 14,1 százalékos termelékenység-növekedést terveznek, amely a nemzetközi mezőnyben vezető pozíciót biztosít, alábecsülik a lehetőségeiket. Harrer szerint következetesen ki kell használni a meglevő, vállalaton belüli potenciált.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Czipin & Proudfoot Consulting

Korábban:

A vállalatok többsége nem használ hordozható számítógépeket
(2001. szeptember 24.)

Augusztusban borúlátóbbak voltak a vállalatok
(2001. szeptember 3.)

Pesszimistábbak a vállalatok
(2001. augusztus 23.)