Az összeomlás szélén a japán gazdaság

Vágólapra másolva!
Egyre több jel utal arra, hogy több mint tízéves stagnálás után a japán gazdaság mára gyakorlatilag a fizetésképtelenség szélére került. A központi bank a napokban hivatalosan is elismerte, hogy a GDP csökkenését az áprilistól júniusig terjedő időszak 0,7 százalékos zsugorodása után a következő negyedévben sem sikerült megállítani. A bankok és az állami szektor adósságállománya rohamosan növekszik, az elmúlt félévben katasztrofális eredményeket produkáló ipari termelés messze nem képes ellensúlyozni a negatív tendenciákat, márpedig az árak további zuhanása megállíthatatlan deflációs spirálba sodorhatja a világ második legnagyobb gazdaságát.
Vágólapra másolva!

Japán tíz év alatt sem volt képes kiheverni a korábban hihetetlenül túlfűtött gazdaság megtorpanásából eredő egyensúlyvesztést. A tőkepiaci boom kifulladása után a hatalmas vállalati adósságok, a kihasználatlanul maradt termelési kapacitás és a megcsappant - a lakossági fogyasztást mind a mai napig rendkívül alacsonyan tartó - megtakarítások állandósították a recessziós gazdasági környezetet. A világgazdaság stagnálása, a fenyegető amerikai depresszió és a terrortámadások összetett hatása mára gyakorlatilag a szakadék szélére sodorta az országot.

A japán központi bank a napokban minden eddiginél pesszimistább prognózisban elemezte a gazdaság következő félévi lehetőségeit. A kormány a múlt héten döntött arról, hogy 24,5 milliárd dolláros költségvetés-módosítással friss pénzt pumpál a gazdaságba, és egy újabb, hasonló összegű készpénzinjekció is várható. Elemzők szerint azonban a közel 50 milliárd dollár sem lesz képes érzékelhető növekedést elérni a termelésben és a fogyasztásban.

A szeptemberig tartó pénzügyi félév adatai az ipar katasztrofális teljesítményromlását mutatják. A csökkenő világpiaci kereslet miatt a legnagyobb japán cégek átlagos profitcsökkenése a tavalyi év hasonló időszakához képest 44,2 százalékra tehető. A számok ráadásul még nem tükrözik az amerikai terrortámadások hatásait, és a cégek becslése a következő félévre 51,8 százalékos várható nettó profitcsökkentést mutat.

A legsúlyosabb veszteségeket az elektronikai szektorban és az információtechnológiában érdekelt vállalatoknak kellett elkönyvelniük. A Hitachi és a Toshiba profitjelentése már hetekkel ezelőtt sokkolta a piacokat. A precíziós gépgyártás eredménye az egy évvel ezelőtt időszakhoz képest 94,7 százalékkal zuhant. A légi közlekedésben 66,1, a nem fémipari alapanyaggyártásban 46,3, a textiliparban 31,9 százalékos volt a nyereségzuhanás.

Az egyetlen pozitív kivétel az autógyártás, ahol többek között a Toyota és a Honda radikális átszervezése és agresszív exportpolitikája 87 százalékkal tornászta fel a szektor nyereségét.

A rendkívül rossz félév ugyanakkor a jelenlegi körülmények között a végsőkig kiélezte azokat a problémákat, amelyeket az egymást követő kormányok nem tudtak, illetve politikai félelmek miatt nemigen akartak megoldani. A gazdaság elodázott szerkezetátalakítása, így többek között a bankrendszer reformja, a munkaerő-piaci szabályok, a külföldi befektetések és az importpolitika liberalizálása az idei év végére gyakorlatilag minimálisra csökkentette a kormány és a jegybank mozgásterét.

A klasszikus monetáris politikai eszköztár csődöt mondott. A bankközi, irányadó kamatláb ma Japánban gyakorlatilag zéró, a reálkamat 2 százalék körüli, a befektetési és a fogyasztói bizalom mélypontján még az irreálisan kedvező feltételek mellett sem sikerül kölcsönök felvételére bírni az eladósodott vállalatokat.

A GDP és a kereslet esése az árak egyre gyorsuló csökkenéséhez, azaz általános deflációhoz vezetett, amely egyre komolyabb fenyegetést jelent a gazdaság számára. 1991 és 2001 között a bruttó államadósság a GDP 61 százalékáról 131 százalékra nőtt: hasonló körülményeket feltételezve ez az arány 2007-re elérheti a 185, 2015-re pedig a 310 százalékot.

Az amerikai Standard & Poor's hitelminősítő fontolóra is vette a japán szuverén adósság újabb leértékelését. A hitelminősítő igazgatója, Ju Cung-csang szerint az újabb leértékelés akár nagyobb ütemű is lehet, mint a februári, amikor a hitelminősítő egy fokozattal rontotta a japán szuverén külföldi adósság osztályzatát, a legjobb AAA-ról AA pluszra.

A japán gazdaság eladósodása a magánszektor teljesítményromlását is kalkulálva 3-5 éven belül tarthatatlanná válhat, azaz az ország elérheti a fizetésképtelenségi határt. A defláció ugyanakkor gyakorlatilag megbéníthatja a bankrendszert: a japán bankoknak az 1980-as évek vége óta görgetett adósságai évről évre meredeken emelkednek, és ezen belül ijesztően magas a rossz hitelek aránya. Egyes vélemények szerint a bankok többsége technikai értelemben már ma is csődhelyzetben van: az összesített befagyott hitelek nagyságát független elemzők 200 ezer milliárd jenre, azaz 1640 milliárd dollárra teszik.

A kormány jelenleg úgy igyekszik javítani a helyzeten, hogy a bankokat megpróbálja rávenni a rossz hitelállomány leírására és az adósok végrehajtására. A végrehajtási eljárások sora azonban tovább fékezné a gazdaságot.

Mérvadó szakértők véleménye szerint a kormány egyetlen esélye a tudatos inflációs politika felvállalása, valamint a bankok nagy részének államosítása és portfoliójuk megtisztítása.

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

A japán gazdasági minisztérium

Korábban: