Évente százezer BSE-tesztet végeznek Magyarországon

Vágólapra másolva!
Kihirdették a kergemarhakór kimutatására alkalmas tesztekre kiírt pályázat eredményét, amelynek nyertese az amerikai Bio Rad lett. A keretszerződés értelmében a győztes cég 50 ezer teszt elvégzéséhez elegendő anyagot és műszert szállít az Országos Állategészségügyi Intézetnek. Szakemberek becslése szerint további félszáz-ezer tesztre lesz szükség, hiszen minden 30 hónaposnál idősebb, levágott szarvasmarhát köteles az intézet megvizsgálni. Jövőre a százezer BSE-teszt értéke elérheti a 700 millió forintot, s a tesztek elvégzése mintánként 12 ezer forintjába kerül a költségvetésnek.
Vágólapra másolva!

November végén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), valamint az Országos Állategészségügyi Intézet (OÁI) kihirdette a BSE, köznyelven kergemarhakórtesztek szállítására kiírt pályázat győztesét. Az európai BSE-tesztpiac 60 százalékát a kezében tartó, amerikai Bio Raddal december elején már alá is írták azt a keretszerződést, melynek értelmében idén év végéig hatezer, 2002 első negyedévében 46 ezer adagot, havonta átlagosan 15 ezer egységnyi tesztanyagot és a szükséges műszereket átadja az OÁI laboratóriumának. Az amerikai vállalat egyébként idén Európában négymillió, Japánban 1,2 millió tesztet értékesített. Magyarország még a szomszédos országokhoz képest is alaposan lemaradt a BSE-tesztek bevezetésével, márpedig az Európai Unióba és sok más exportpiacra ma már kizárólag BSE-tesztelt marhahús szállítható. A Népszava értesülései szerint Csehországban eddig 80, Szlovákiában és Szlovéniában 30 ezer, Ausztriában pedig 100 ezer vizsgálatot végeztek el. Itthon az év végéig hatezer mintát tesztelnek.

A BSE-szűrés azért is rendkívül fontos, mert csak az elmúlt hetekben Szlovákiában négy, Svájcban három, Ausztriában egy kergemarhakórban szenvedő állatot találtak. A Bio Rad vezetői megemlítették, hogy Angliában becslések szerint 100 és 100 ezer közé tehető a lehetséges Kreuzfeldt-Jacobs-kór- fertőzöttek száma. Az emberben ezt a ma még gyógyíthatatlan betegséget okozhatja a kergemarhakórral fertőzött marhavelő, belsőség fogyasztása. Nehéz pontos adatot mondani, hiszen a betegség lappangási ideje több évtized is lehet. Szakértők szerint a betegek döntő hányada genetikailag fogékony a Kreuzfeldt-Jacobs-kórra. Farkas István, a Bio Rad képviseleti irodájának vezetője megemlítette: szarvasmarhák húsából szinte lehetetlen kimutatni a priont, azt a fehérjét, amely felelős a BSE kialakulásáért. Ez azt jelenti, hogy még a beteg állat húsát fogyasztva is kicsi az esély a fertőzésre, csak az agy- és a gerincvelő, illetve a belsőségek jelenthetnek veszélyt. Ez azonban azzal jár, hogy élő állatban pillanatnyilag nem lehet elvégezni a tesztet. A juhokban kialakuló surlókór viszont az állat véréből is kimutatható ezzel az eljárással. Farkas mégsem zárta ki, hogy egy-két éven belül élő marhák is tesztelhetők lesznek.

Az állategészségügyi intézet igazgatója, Tekes Lajos a lapnak azt nyilatkozta, hogy jelenleg egyetlen laboratóriumukban végeznek BSE-teszteket, de ez nem okoz fennakadást, mert napi 400-500 mintát tesztelnek. Vészesetben pedig másfél-kétszer ennyi mintát is képesek megvizsgálni. Becslések szerint 2002-ben 100 ezer, harminc hónaposnál idősebb vágómarhát kell ellenőrizni. A munkába néhány hónapon belül bekapcsolódik egy debreceni és egy kaposvári laboratórium is. Az igazgató elmondta: a teszt és a műszerezettség tesztenként 6900 forint, ez az intézet költségeivel együtt 12 ezer forintra emelkedik. Hivatalos értesítést ugyan nem kapott, de Tekes úgy tudja, megvan a jövőre szükséges további 50 ezer tesztre is az elkülönített pénzalap.

A BSE-vizsgálatot nem csupán az exportra szánt vágóállatoknál végzik el, hanem a belföldi forgalmazásban eladott jószágok esetében is. Az egyik legnagyobb nemzetközi gyorsétkeztető cég magyarországi vállalata kizárólag tesztelt marhahúst vesz át. Hazánkban az eddigi tesztek egyetlen alkalommal sem mutatták ki a vágóállatokban a kergemarhakór kórokozóját.

Bihari Tamás

(Népszava)