Elfogadták a tőkepiaci törvényt

Az Országgyűlés 217 igen szavazattal, 63 nem ellenében, 43 tartózkodás mellett kedden elfogadta az új tőkepiaci törvény egyszerű többséget igénylő részét, amely az európai uniós elvárásoknak megfelelő, egységes és átfogó előírásokat tartalmaz a tőkepiaci intézmények biztonságos működése, a befektetők védelme és a hatékony felügyeleti munka érdekében. A Ház elutasította ugyanakkor a pénzügyi felügyeleti rendelkezésre vonatkozó, kétharmados többséget igénylő paragrafust.

Az új jogszabály az értékpapírtörvényt, az árutőzsdetörvényt és a befektetési alapokról szóló törvényt váltja fel. Ennek megfelelően magában foglalja az értékpapírok forgalomba hozatalának, a befektetési szolgáltatások és szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók, a befektetés-kezelési tevékenységet végzők, a befektetési alapok, a tőzsde, valamint az elszámolóház működésének és felügyeletének szabályozását. Az előterjesztő szerint a jogszabály hatályba lépésével a hazai tőkepiac működésének korszerűbb és kedvezőbb jogi keretei jönnek létre.

A törvény egyebek között lehetővé teszi a Budapesti Értéktőzsde zártkörű részvénytársasággá alakulását, úgy, hogy egy részvényes tulajdonosi hányada vagy szavazati joga sem haladhatja meg a 10 százalékot. A korlátozások azért kerültek bele a törvény szövegébe, hogy a tőzsde ne válhasson felvásárlási célponttá.

A jogszabállyal lehetővé válik az elektronikus értékpapír forgalomba hozatala, ami egyben a pénzmosás elleni harc eredményes eszköze is lehet. Az elektronikus értékpapír-kereskedelem elterjesztése érdekében az új kibocsátású értékpapírokat - az állampapírokat kivéve - csak dematerializált formában lehet majd megjelentetni.

Egyszerűsödnek a nyilvános részvénykibocsátás szabályai, mivel eltörlik a kibocsátás előtti kétéves tényleges működési követelményt.

A befektetők védelme érdekében szigorodnak a befektetési szolgáltatókkal szemben támasztott követelmények, ám a jelenleginél jóval több befektetési lehetőség is megjelenhet a piacon a törvény értelmében.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) eszköztára számos esetben kibővül, például a befektetési vállalkozások felszámolásának kezdeményezése kapcsán. Eddig akkor lehetett kezdeményezni a befektetési vállalkozások, vagyis a brókercégek felszámolását, ha azok fizetésképtelenné váltak. A jövőben ezzel akkor is élhet a PSZÁF, ha működésképtelenné válik egy adott brókercég, vagyis ha esetleg nem tudja kezelni nyilvántartásában a megbízásokat, vagy nem kellően különíti el saját nyilvántartásaiban a befektetők, illetve a saját maga vagyonát, befektetési összegeit.

További változás, hogy a törvény elkülöníti a bróker és ügyfele vagyonát, ami biztosítékot jelent egy brókercsőd esetén.

Azt a - kétharmados többséget igénylő - paragrafust azonban, amely szerint a PSZÁF elnöke a külön törvényben meghatározott körben pénzügyi felügyeleti rendelkezésként a hatáskörébe tartozó szervezetekre kötelező előírásokat adhat ki, nem fogadta el a Ház.

A törvény - az európai uniós csatlakozáskor időszerűvé váló paragrafusok kivételével - 2002. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezései a folyamatban lévő ügyekben akkor alkalmazandók, ha azok az ügyfélre kedvezőbb szabályt tartalmaznak.

(Üzleti Negyed)

Korábban:

Védi a befektetőket a készülő tőkepiaci jogszabály
(2001. június 28.)