Árvízveszélyt csökkentő áramgyár Kárpátalján?

Az elmúlt évek jelentős tiszai árvizei arra figyelmeztetnek, hogy a védekezésre, a megelőzésre ott kerüljön sor, ahol a nagy víztömeg keletkezik. Több mint 20 százalékkal képes csökkenteni az ár csúcsszintjét az a tározórendszer, amelynek építésére Kárpátalján készülnek. A létesítmények "békeidőben" a magyar és az európai energiapiac számára termelhetnek áramot.

A Tiszán 23 százalékkal csökkenthető az árvíz csúcsszintje, ha elkészül és működtethető lesz Kárpátalja legnagyobb beruházása. A Kárpátokban "megfogott" ár a tiszai gátak megkímélését is szolgálhatja, kisebb terhelésnek lesznek kitéve, s sokfelé már nem a bizonytalan további magasítás, hanem a megerősítés igényel csak erőfeszítéseket. A tervezett projekt 655,8 millió dollárba kerül. Amikor pedig nincs árvíz, a tározók és a vízgépek áramot termelhetnek. A tervezett erőmű csúcsteljesítménye 815 megawatt lesz. Az elgondolás Kapolyi László akadémikustól származik, az ő vállalkozása és nemzetközi partnerei dolgozták ki a programot és készítették el a kalkulációt. A minta Norvégiából és Svájcból származik, ott alkalmaznak olyan vízerőműveket, amilyenekkel 6-8 másodperc alatt el lehet indítani az energiatermelést. Az ilyen megújuló energiaforrásoknak főleg hosszú távon van fontos szerepük.

A Tisza mellékfolyóin, a Krasznán és a Taracon építhetők ki azok a tározórendszerek, amelyek a kárpátaljai vállalkozásban kulcsszerepet játszanak. A műtárgyak úgy értendők, hogy kis átmérőjű alagutakba terelik majd a vizet, illetve szivattyúkra, turbinákra lesz szükség.

Magyarországon is akartak hasonlót építeni Prédikálószéken, de az egykori energiapolitika szereplői nem tudtak megegyezni a létesítmény kivitelezésében. Kapolyi László a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy a tározók feltöltéséhez (szivattyúkkal) szükséges energiát például az ukrajnai és az oroszországi atomerőművektől veszik majd meg éjszakai áramként. Az "üzlet" lényege is ebben van: az így vásárolt, nem csúcsidőben felhasznált áram ára eleve az európai szint alatt van, ám amikor - szaknyelven - "kisütik" majd a kárpátaljai erőműveket a csúcsfogyasztási igényeket kielégítendő, akkor 30-50 százalékkal, de akár 100 százalékkal is drágább lehet a villamos energia.

Kapolyi akadémikustól a lap megtudta, hogy a kárpátaljai "áramgyár" a nyugat-európai és magyarországi UCTE-rendszerrel lesz szinkronban, műszaki értelemben tehát a Kárpátokban létesülő csúcserőmű olyan lesz, mintha Magyarországon lenne. Terméke pedig ott értékesíthető, ahol arra éppen szükség van Európában. Ha nem magyar vevő tart igényt az áramra, akkor az országon átvezető hálózat a tranzitszállítás eszköze, aminek ugyancsak hasznát látjuk.

A Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. is létrehozna egy kombinált ciklusú erőművet egyrészt a piaci igények jobb kiszolgálása érdekében, másrészt Ukrajna magyarok lakta térségében, a Kapolyi László cégével közös fejlesztő társaságban. Az akadémikus kitért rá, hogy az elkövetkezendőkben liberalizáltabbá váló árampiacon a hazai kézben maradó Magyar Villamos Művek versenyképesebbé válhat a kárpátaljai erőmű révén, s egyben rákényszerítheti a külföldi energiát értékesítőket a szolidabb árpolitikára.

A tiszai nagy áradásoknak leglényesebb oka, hogy a Kárpátokban, a kivágott erdők után maradt talaj az olvadások során nem fogja meg a gyorsan lefolyó vizet. - hatalmas vízmennyiség csökkenthető átmenetileg, ha egy részét óriási tározókba terelik.

A tározók mérete, befogadóképessége alapján számolták ki a projekt tervezői, hogy a Tisza ezen szakaszán 23 százalékkal csökkenthető az árvízi csúcsszint. Ugyancsak nem energetikai haszon, hogy a beruházás kivitelezése, működtetése munkát és jövedelmet kínál a lakosságnak.

Kapolyi László elmondta azt is, hogy a projekteket előkészítő két kárpátaljai vállalat munkája révén jön létre a majdani erőművet működtető cég. Ebbe társulhatnak majd be az energetikai fejlesztésben érdekelt külföldi szakmai befektetők.

Gergely László

(Magyar Hírlap)