Januárban 6,6 százalékos volt az infláció

A fogyasztói árak 2002 januárjában 1,3 százalékkal haladták meg a decemberi, és 6,6 százalékkal a 2001 januári szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Az elemzők januárra átlagosan 6,3-6,5 százalék körüli inflációt vártak. Az év első hónapjában az idényáras élelmiszerek 16,9 százalékkal drágultak, ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan kevesebbet kellett fizetni, mint egy évvel korábban. Elemzők egybehangzó véleménye szerint a vártnál kissé magasabb inflációt elsősorban az élelmiszerek drágulása okozta. 

A maginfláció januárban decemberhez képest 0,3 százalék, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 7,2 százalék. A fogyasztói árak 2001 januárjában 1,5 százalékkal haladták meg a 2000 decemberi, és 10,1 százalékkal a 2000 januári szintet.

A KSH pénteken publikálta először a nyugdíjasokra számított árindexet, amely az előző hónaphoz, 2001. decemberéhez képest 1,6 százalékos, az előző év januárhoz képest pedig 7,6 százalékos emelkedést mutatott.

A KSH közlése szerint az idén januárban az élelmiszerek drágulása 0,61 százalékkal, a szolgáltatásoké 0,53 százalékkal, a szeszes italok, dohányáruké 0,20 százalékkal, az egyéb cikkek, üzemanyagoké 0,05 százalékkal, a háztartási energiáé 0,02 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké pedig 0,01 százalékkal emelte a fogyasztói árak előző hónaphoz mért indexét.

Egy hónap alatt, 2001. decemberhez viszonyítva az élelmiszereken belül 16,9 százalékkal drágultak az idényáras élelmiszerek, kis mértékben, 0,8 százalékkal csökkent a liszt és 0,5 százalékkal a baromfihús ára. Az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, valamint a friss hazai és déli gyümölcs - nélkül számítva egy hónap alatt a fogyasztói árak 1,0 százalékkal emelkedtek.

Egy év alatt az élelmiszerek árai az átlagot meghaladva nőttek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: a sertészsiradék 23, az étolaj 21, a szalonna 19, a szalámi, sonka 16, a párizsi, kolbász 14, a kenyér 13 százalékkal drágult. A rizs árának egy százalékos, a sajté 2 százalékos és a csokoládéé, kakaóé 4 százalékos növekedése jóval átlag alatti volt. Csökkent viszont az elmúlt 12 hónap alatt 9 százalékkal a tojás, 7 százalékkal a liszt és 3 százalékkal a csomagolt kávé ára.

A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan kevesebbet kellett fizetni, mint 2001. januárban. Az egyéb cikkek, üzemanyagok és a ruházkodási cikkek 12 hónap alatt az átlagosnál kisebb mértékben drágultak. A háztartási energia, a szolgáltatások és a szeszes italok, dohányáruk árnövekedése viszont átlag feletti volt.

A fogyasztói árak januári emelkedése a piaci várakozásoknál kissé magasabb volt, ám elemzők szerint az infláció csökkenő trendje egyelőre nem törik meg. Az elemzők egyöntetűen kedvezőnek tartották a 6,6 százalékos januári adatot, ám a jegybank decemberi, 4,5 százalékos inflációs várakozását túlzottan optimistának ítélték. Decemberre valamennyien 5 százalék körüli éves árnövekedést prognosztizáltak.

Tóth Gyula, az Inter-Európa Bank elemzője egyértelműen az élelmiszerek, ezen belül is a zöldségek átlag feletti drágulását jelölte meg a várakozásoknál magasabb januári inflációs adat okaként.

A havi átlagos, 1,3 százalékos áremelkedéssel szemben az élelmiszerek januárban 2,5 százalékkal kerültek többe, mint tavaly decemberben, a 12 havi árnövekedés pedig 8,9 százalékot tett ki - mondta az elemző. Tóth Gyula kedvezőnek nevezte a maginfláció éves, 7,2 százalékos mértékét is, illetve azt, hogy az előző hónaphoz képest az alapdrágulás csupán 0,3 százalékot tett ki.

Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója megerősítette, hogy a várakozásokat kissé meghaladó januári infláció kialakulásában a mezőgazdasági árak játszottak fő szerepet, kiegészítve azzal, hogy a szolgáltatások a januári 1,3 százalékos béremelések miatt az átlag felett drágultak.

A GKI az év egészében 5,8 százalékos fogyasztói árnövekedést tart valószínűnek és előrejelzésük szerint a december/decemberi infláció is 5,8 százalék lesz.

Hegedűs Miklós emlékeztetett arra, hogy az infláció első félévi mérséklődést követően a második fél év számait jelentősen befolyásolja majd a választások utáni helyzet. A fogyasztói árak második hat havi emelkedésének mértékét nagyban meghatározza majd, hogy a kormány hogyan módosít a földgáz, illetve az energiahordozók árképzésén - mondta a kutató.

(MTI)

Ajánlat:

KSH