Névtelen olimpiai szponzorok

Vágólapra másolva!
A Delta Center Salt Lake Cityben, az olimpiai szabályok értelmében nem Delta Center az olimpia ideje alatt. A szabályok ugyanis tiltanak minden olyan bevételt, mely egy üzleti társaság nevének, vagy tevékenységének reklámozásából származik.
Vágólapra másolva!

Az amerikai Utah Jazz kosárlabdacsapat stadionja már egy hete nem ad otthont a nagynevű NBA-csapat edzéseinek. A 19 911 üléses aréna jelenleg az olimpiai műkorcsolya és a rövid távú gyorsasági korcsolya versenyszámok stadionjává avanzsált, és mint ilyen, nem Delta Center többé.

A Delta név megtartásához nem volt elég sem az, hogy a légitársaság a hivatalos légiszállítója a 2002-es téli olimpiának, sem az, hogy az épület név-jogait 1991-ben 25 millió dollárért vette meg a Delta, az Egyesült Államok egyik legnagyobb légitársasága 20 évre - adta hírül a BBC hírügynökség.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) sokat tesz azért, hogy az olimpiák lebonyolításához szükséges, hatalmas összegeket előteremtsék. A 2002-es játékok költségei 1,91 milliárd dollárra rúgnak, amiből átlagosan mintegy 800 ezer dollár jut a 2400 versenyző mindegyikére (a legutolsó, az Egyesült Államokban megrendezett téli olimpia "mindössze" 30 millió dollárba került).

A téli olimpia költségvetésének néhány eleme:

Olimpiai helyszínek kiépítése

242 millió dollár

Bérköltségek

191 millió dollár

Olimpiai falunak otthont adó kollégium-együttes kiépítése

38 millió dollár

Megnyitó- és záróünnepség

37 millió dollár

Élelmezés

10 millió dollár

Dekoráció

17 millió dollár

Sokak fejében felmerül a kérdés: vajon meddig képes a NOB ezt a tiltószabályt életben tartani, hiszen a játékok költségei minden egyes olimpiával magasabbra szöknek. Az egykor kizárólag amatőr sportolók versenyeként indult játékokon ma már milliomos profik is indulhatnak - egyes vélemények már ma azt hirdetik, hogy nem okozna nagy akadályt egy-két kisebb reklám az olimpiákon.

Más vélemények szerint a logók és feliratok elterjedése csökkentheti a szponzorok által fizetett összegeket hosszú távon. Kérdés azonban, hogy fenntartható-e a hirdetés-nélküliség eszméje a kiterjedt, agresszív reklámkampányokat folytató cégek korában.

(Üzleti Negyed)