Változó áfa-visszatérítési szabályok

Könnyen lehet, hogy a megváltozó szabályok miatt április 1-jétől nem lesz vállalkozás, amely visszatéríti a külföldi utasoknak az általuk vásárolt termékek visszajáró általános forgalmi adóját. Ekkor lejárnak ugyanis az áfa-visszatérítésre vállalkozó cégek APEH-engedélyei. Új engedélyre azonban eddig egyetlen kérelem sem érkezett.

A Pénzügyminisztérium a fiktív számlák visszaszorulását várja attól, hogy április elsejétől módosul az úgynevezett "külföldiutas-áfa" szabályozása. A tavaly november 21-ei kormányrendelet négy hónapot adott a felkészülésre. A külföldiek által vásárolt termékek áfa-visszatérítésére szakosodott 350 cég közül azonban eddig egyetlen egy sem szánta rá magát a tevékenység folytatására.

Legalábbis még nem érkezett konkrét kérelem - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF) kapott tájékoztatásból. A Magyar Hírlap azt a választ kapta, hogy a vállalkozások állásfoglalásokat kértek, s sokan már jelezték is jövőbeni szándékukat. Többségük a megváltozott szabályok miatt április 1-jét követően nem vállalkozik az áfa-visszatérítésre vagy szünetelteti a tevékenységet.

Kénytelenek is lesznek a tevékenység felfüggesztésére, ha nem rendelkeznek PSZÁF-engedéllyel, a régi APEH-engedély ugyanis március 31-én lejár. Az engedélyeztetés azért került át a felügyelethez, mert a kormányrendelet szerint az áfa-visszatérítés pénzügyi tevékenységnek számít, s csak azok a cégek végezhetik, amelyek alaptőkéje legalább 50 millió forint.

Mivel a PSZÁF engedélyezési idő három hónap, az már szinte biztosnak látszik, hogy április 1-jén egyetlen korábbi engedélyes cég sem áll a külföldi utasok rendelkezésére. Persze még lehetséges, hogy néhányan mégis meggondolják magukat, és három hét alatt megszerzik az engedélyt. Erre akkor van esélyük, ha egyébként már rendelkeznek a szükséges feltételekkel.

Ódzkodásuk oka nemcsak az 50 millió forintos alaptőke-követelmény, hanem sokkal inkább egy másik módosítás. Az engedélyes cég április 1-jétől már nem az adóhivataltól, hanem a kereskedőtől kaphatja vissza az áfát. Ez pedig már olyan lényeges különbség, s úgy megnöveli a kockázatot, hogy sokan visszariadnak a tevékenység folytatásától. Az engedélyes cégeknek célszerű egyébként szerződést kötniük a kereskedőkkel, ha vissza akarják kapni a külföldi utastól fölvásárolt áfát. Az megegyezés kérdése, hogy az ügykezelői jutalékon milyen arányban osztoznak meg. A jutalék az első időkben 10 százalékban volt maximálva, miután a piacra bízták, 10 és 15 százalék között alakult - tudtuk meg. A jövőben a kereskedő dolga lesz elszámolni az áfát az APEH felé.

A Pénzügyminisztérium a fiktív számlák drasztikus csökkenését várja a módosítástól - mondta a Magyar Hírlapnak Pénzely Márta főosztályvezető. Az új struktúrában ugyanis kiszűrhető, ha nem létező kereskedő állítja ki a számlát - tette hozzá. A módosításra azért volt szükség, mert a vámos igazolja a számlát, ha az megfelel az utasforgalomban kivitt árunak, de nem áll módjában ellenőrizni, hogy a kereskedő létezik-e vagy sem.

A főosztályvezető tájékoztatása szerint tavaly ősszel mintegy 640 cég rendelkezett engedéllyel áfa-visszatérítésre, közülük 550-en végezték ténylegesen a tevékenységet. Ebből kétszáz körüli volt kereskedők, a többi kimondottan a külföldiek áfa-visszatérítésére szakosodott cég. Forgalmuk nagyságára utal, hogy évente 15-20 milliárd forint áfát igényeltek vissza.

Április 1-je után a külföldi utasnak három lehetősége van. Azzal a kereskedővel helyben megállapodhat, akitől vásárolta az árut. A kereskedő azonnal csökkentheti a számla értékét, levonhatja a saját ügyleti jutalékával csökkentett áfát. Ezzel kockázatot vállal, az utasnak ugyanis a határról vissza kell küldenie a vámos által lepecsételt számlát. A kockázat csökkentése érdekében a kereskedők - a külföldi gyakorlathoz hasonlóan - a jövőben várhatóan fölajánlják majd, hogy a következő utazáskor a vevő levásárolhatja az összeget.
A másik elméleti variáció, ha a kereskedő nemcsak a saját, hanem a más boltokban vásárolt áru (jutalékkal csökkentett) áfáját is visszatéríti. Erre feltehetően csak a nagy áruházak vállalkoznak majd (amelyek alaptőkéje meghaladja az 50 millió forintot), ám eddig egy sem kért engedélyt a PSZÁF-tól.

Az utas harmadik lehetősége, hogy az engedélyes cégnek adja el a számla áfatartalmát. Néhány társaság országos hálózattal működik, s ők uralják a piac jelentős részét. Ma még jelen vannak a városokban és a határokon is.

Az áfa nem jár vissza

Az áfa visszatérítésére csak azoknál az új terméknél van lehetőség, amelyeket a nem kereskedelmi jellegű áruforgalomban a külföldi utas véglegesen kivisz az országból, vagy útipoggyászként feladja, s a számla értéke áfával együtt meghaladja az 50 ezer forintot. Az utas nem kaphatja vissza a dohánytermékek, a műalkotások, a gyűjtemények és a régiség áfáját. Számíthat ugyanakkor az új személygépkocsi áfájára. A vámhatóság a számlát és a visszaigénylő lapot csak a termék külföldre szállításakor igazolhatja.

Nem vállalható kockázat

Nem folytatja az áfa-visszafizetési tevékenységet egy lapunk által megkeresett - neve mellőzését kérő - cég, amely az elsők között, még 1994-ben kapott engedélyt. A társaság megítélése szerint a megváltozott szabályozás olyan mértékű kockázattal jár, ami már nem vállalható. Mint a kereskedelmi igazgató fogalmazott, számukra az APEH jelentette a garanciát, hiszen közvetlenül a hivatallal számoltak el, s nem a kereskedővel. A cég épp ezért úgy látja, még az sem jelent biztosítékot, ha csak azokat a számlákat fogadnák be az utastól, amelyek kibocsátóival szerződést kötöttek. Akkor pedig sérülnek a külföldi utas jogai, ha olyan boltostól vásárolt, aki nem téríti vissza a forgalmi adót, és nem is szerződött az áfa-visszatérítésre vállalkozó társasággal.

Nagy Ildikó

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Adó
(Az Üzleti Negyed rovata)

Nem hiányzik a könyvtárából?

Mester Sándor: Multimóka - Nemzetközi cégek alulnézetből