Külföldi földvásárlás: nem várható változás

Vágólapra másolva!
Az Európai Bizottság nem tartaná indokoltnak, hogy a külföldiek földtulajdonhoz jutását illetően Magyarország megpróbáljon a jelenleginél kedvezőbb megállapodást elérni az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokon - jelentette ki csütörtökön a bizottság bővítési főigazgatója.
Vágólapra másolva!

Brüsszeli sajtóértekezletén Eneko Landaburu emlékeztetett arra, hogy mivel a tárgyalásokon minden fejezetet csak ideiglenesen zárnak le, a folyamat végéig természetesen bármelyik tagjelölt kezdeményezheti a korábbi megállapodások újratárgyalását, illetve tehet új javaslatokat. Hozzáfűzte azonban, nem tartaná realisztikusnak, hogy Magyarország ezt a tőke szabad áramlásával kapcsolatban - Lengyelországéhoz hasonló feltételek elérése érdekében - megtegye.

Az EU és Magyarország között e fejezetben létrejött megállapodás szerint Magyarország a csatlakozásától számított hét évig tarthatja fenn a külföldiek földtulajdonhoz jutásának tilalmát. Kivételt azok a gazdák képeznek, akik mezőgazdasági tevékenységből élnek, s a csatlakozás időpontjában már legalább három éve gazdálkodnak Magyarországon.

A Lengyelországgal létrejött megállapodás értelmében az átmeneti időszak 12 év, az ott élő és gazdálkodó külföldiek pedig - régiótól függően - három, illetve hét év után vásárolhatnának földet.

Landaburu szerint Lengyelország esetében az unió azért egyezett bele hosszabb átmeneti időszakba, mert tekintetbe vette az ország sajátos helyzetét. Ebben is a differenciálás elve jutott kifejezésre, és a Varsónak biztosított feltételek más tagjelölteknél nem lennének elfogadhatóak az unió számára - fűzte hozzá.

A közös költségvetésre vonatkozó tárgyalási fejezettel kapcsolatban a főigazgató közölte, hogy az uniónak ez ügyben nincs még végleges álláspontja, de minden jel arra vall, hogy egyik új tagország sem lesz nettó befizető. Az EU is elismeri, hogy ez politikailag aligha lenne elfogadható, emellett természetesen érvényesülnie kell az unión belüli szolidaritásnak is, különösen annak szem előtt tartásával, hogy az újonnan csatlakozó országok nagy része fejlettség és nemzeti jövedelem tekintetében jelentősen elmarad a mostaniaktól - mondta Landaburu. Elismerte ugyanakkor, hogy a tizenötök nem egységesek e tekintetben, több tagállam nem fogadja el ezt a megközelítést.

(MTI)

Ajánlat:

Európai Bizottság