A csehek nyomában - javul a magyar vásárlóerő

A GfK adatai szerint a magyar fogyasztók vásárlóereje érzékelhetően növekedett az elmúlt négy év során. Ha az egy főre jutó vásárlóerőt Németországban 100 százaléknak vesszük, akkor ahhoz képest a magyar mutató a négy évvel ezelőtti 47-ről 50 százalékra növekedett. Ezzel megközelítettük Csehországot, ahol az index a legutóbbi 51 százalékhoz képest most nem változott.

A GfK Piackutató Intézet nürnbergi központjában 38 európai ország vásárlóerő indexét számították ki az alábbi módon: Az egy lakos által vásárlásra költhető pénzt összevetették az egyes országok háztartásainak költési szerkezetével és a statisztikai bevásárló kosarába tartozó termékek áraival.

Ennek alapján a kelet-közép-európai régióban Szlovénia indexe a legnagyobb 69 százalékkal (négy éve 67). Magyarország (50) után a sorrend: Lengyelország 40, Szlovákia 38, Észtország 32, Horvátország 29, Románia pedig 24 százalékkal. A többi szomszédaink mutatója a következő: Ausztria 100, Jugoszlávia 15, Ukrajna pedig 11 %.

Az Európai Unió tagországai közül a legalacsonyabb, 73 százalékos mutatóval Portugália rendelkezik. Az európai élmezőnyt Luxemburg (153 százalék), Svájc (128), Izland és Norvégia (104), Belgium (103) és Dánia (102) alkotja. Az összesített rangsor végén Moldávia áll (8), előtte pedig Ukrajna (11), Albánia (12), Belorusszia (14) és Jugoszlávia (15).

A vásárlóerő index-et a pénzügyi tervezésnél azért szokták használni, mert kiküszöböli az egyes országok árszínvonala közötti különbséget. A közszükségleti cikkek és szolgáltatások kínálatának tervezésénél azért hasznos az index, mert például az alapvető élelmiszerek, olcsó ruházati cikkek iránt a fejlett országokban viszonylag alacsony a kereslet. Ott a lakosság többségének vásárlóerejéből nagyrészt kötnek le a magasabb igényt kielégítő, drágább termékek és szolgáltatások.

(Üzleti Negyed)

Egy lakosra jutó vásárlóerő indexe európai országokban. Százalékban, ha a németországi átlagot 100-nak vesszük.

Ország	1998	2002	Ország	1998	2002
Svájc	131	128	Szlovákia	38	38
Németország	100	100	Törökország	32	32
Ausztria	95	100	Észtország	28	32
Görögország	67	74	Románia	24	24
Portugália	67	73	Lettország	29	23
Szlovénia	67	69	Oroszország	18	23
Csehország	51	51	Litvánia	22	22
Magyarország	47	50	Bulgária	21	22
Lengyelország	40	40	Ukrajna	12	11

forrás: GfK Piackutató Intézet

Egy lakosra jutó vásárlóerő indexe 2002-ben. Százalékban, ha a magyarországi átlagot 100-nak vesszük.

Ország	Index	Ország	Index
Magyarország	100	Szlovénia	138
Luxemburg	306	Csehország	102
Svájc	256	Lengyelország	80
Izland	208	Szlovákia	76
Norvégia	208	Törökország	64
Belgium	206	Észtország	64
Dánia	204	Horvátország	58
Németország	200	Románia	48
Hollandia	200	Oroszország	46
Ausztria	200	Lettország	46
Nagy-Britannia	198	Bulgária	44
Olaszország	198	Litvánia	44
Franciaország	194	Macedónia	38
Írország	186	Bosznia-Hercegovina	34
Svédország	174	Jugoszlávia	30
Finnország	168	Belorusszia	28
Spanyolország	156	Albánia	24
Görögország	148	Ukrajna	22
Portugália	146	Moldávia	16

forrás: GfK Piackutató Intézet

Ajánlat:

GfK

Korábban:

A budapesti második kerületben a legnagyobb a vásárlóerő
(2000. november 27.)