A MEH négy év alatt megötszörözte kiadásait

Több mint ötszörösére emelkedtek a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) kiadásai az 1998 és 2001 június 30-áig terjedő időszakban. Erre a megállapításra jutott az Állami Számvevőszék a kancelláriahivatal gazdálkodásának ellenőrzése után. A számvevők szerint bár a korábbi vizsgálatok óta történtek előrelépések - például az Országimázs Központnál -, ám a felvetett személyi felelősségre vonás nem történt meg.

A Miniszterelnökség felügyelete alá tartozó költségvetési források 1998-hoz képest 2001-re két és félszeresükre, a támogatások pedig a háromszorosukra nőttek - áll a számvevőszék jelentésében. S noha ezt most távozó kormány illetékesei a kibővült szervezettel és a szakmai feladatok növekedésével magyarázzák, az is egyértelművé vált az ellenőrök számára, hogy a MEH szakmai munkájában nem mindenben sikerült összhangot teremteni.

Az ÁSZ szerint a hivatal átalakítása, az úgynevezett kormányzati referatúrák létrehozása nem mindig érte el a célját: a döntés-előkészítő fórumok feladatainak meghatározásában és ellátásában például párhuzamosságokat eredményezett.

A dologi kiadások több mint ötszörösére, az ingatlanvagyon értéke a háromszorosára nőtt - derül ki a számvevői jelentésből. Ehhez a bérleti, az üzemanyagdíjak emelkedése, de a kiküldetési és reklámpropaganda költségek növekedése is hozzájárult. A dologi kiadások a vizsgált időszakban 2,7 milliárd forintról több mint 14,4 milliárdra nőttek, ami több mint 500 százalékos emelkedés. Ezen a területen a tavalyi első félév kiadásai pedig már meghaladták a 10 milliárd forintot is! Érdekes, hogy amíg 1998-ban az összes kiadásban a dologi költségek aránya csak 13,4 százalék volt, 2000-ben már 27,4, míg a múlt év első hat hónapjában már 42,9 százalékra rúgott.

Erőteljesen emelkedtek a MEH és intézményeinek kiküldetésekre fordított kiadásai is. Az ÁSZ véletlenszerű kiválasztással ötven külföldi kiküldetést ellenőrzött a MEH igazgatóságánál. Kiderült, hogy késedelmesen számolt el tíz ember, három kiküldött pedig - állami delegációval mentek - magasabb kategóriájú repülőjeggyel utazott, mint ami járt volna. Az igazgatóság 1998-ban 33,6, 1999-ben 71, 2000-ben pedig már 113,4 millió forintot költött külföldi kiküldetésekre.

Az ingatlanvagyon értéke az 1998. évi 1,8 milliárd forintról a vizsgált időszakra 6 milliárdra emelkedett. A hivatal közbeszerzési igazgatóságán azonban az ingatlanok mérlegben kimutatott értéke csökkent. Ennek egyik magyarázata, hogy az üdültetési főigazgatóságnak térítésmentesen adtak ingatlanokat. Csökkent a gazdálkodásuk alá vont lakások száma is. Az intézmény ma már csak három saját tulajdonú lakással rendelkezik, s háromnál bérlőkijelölési joga van. A bérlőkijelölések ellenőrzésekor kitűnt, hogy egy szerződésből nem derül ki - ez az I. kerület Fortuna u. 6. szám alatti földszinti lakás - milyen időtartamra szól a bérlőkijelölés. A bérlőkijelölési jogot 8,6 millió forintért vásárolták, de az igazgatóságnál az analitikus nyilvántartásban 18,4 millió forint bruttó értéken szerepel. Vagyis egy, az intézmény tulajdonában nem lévő lakás felújítására a bérlőkijelölési jog vásárlási értékét meghaladó összeget költöttek el.

A MEH Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatóságának ingatlanvagyona az átvett ingatlanok és a beruházások miatt két év alatt 672,5 millió forint könyv szerinti értékre nőtt. A valós érték azonban ingatlanszakértők szerint a nyilvántartott érték négy-hatszorosára becsülhető. A felújításra azonban 3-5 milliárdot is el kellene költeni - írja az ÁSZ-anyag.

A MEH közbeszerzési igazgatóságánál nőttek a közbeszerzések alapján történt vásárlások és megrendelések. Itt is találtak hibákat a számvevők. A hivatal irodaépületének déli szárnyára vonatkozó felújítással kapcsolatosan például eredménytelennek minősítettek egy közbeszerzési eljárást, mert az ajánlat nagyobb volt, mint az e célra rendelkezésükre álló 60 millió forint. Ezt követően egy második, úgynevezett közzététel nélküli, tárgyalásos eljárást indítottak, melyen részvételre három céget kértek fel. A nyertes cég 47 millió forintos áfa nélküli ajánlatot adott, de az eredményhirdetéskor már 49,2 millió forintra változott az összeg. Ez is került a szerződése, ám abból nem derült ki, hogy a vállalkozó mikor nyújthatja be a számlát. A befejezett munka után végül is ténylegesen 76 milliót fizettek, ami áfa nélkül 60,8 millió forintnak felel meg, vagyis ez is meghaladta az első és eredménytelen eljárásban megajánlott összeget.

A számvevők vizsgálták a MEH gazdasági társaságokban való részvételét is. Itt a hiányosságokat többnyire az alapító okiratoknál találtak. A MEH-hez tartozó intézmények a gazdasági társaságokkal különböző feladatok ellátására kötöttek szerződést. A szerződések általában megfeleltek a jogszabályoknak, de olykor tapasztaltak az elvégzett munkával aránytalan kifizetéseket is. Ilyen volt példának okáért a MEH-nek a Kopint- Datorggal kötött egyik szerződése is. A dokumentációból kiderült, hogy a díjazás oldalanként megközelítette a 700 ezer forintot. Ez a megbízási díj pedig többszöröse a hasonló díjazásoknak.

A számvevők javaslatukban megfogalmazták: a feltárt hiányosságok megszüntetése a MEH vezetőjének a feladata.

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Állami Számvevőszék