Rövidesen új vezető az autópálya-társaságnál?

Vágólapra másolva!
  A Magyar Hírlap értesülései szerint napokon belül váltás lesz a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. élén. A vezérigazgatói poszt várományosa Bodnár Zoltán, a CIB Bank vezérigazgatója. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tulajdonában lévő társaság alakulása óta eddig pályáztatás és verseny nélkül döntött a hazai sztráda- és útépítések kivitelezőiről. Az M3-as sztrádaépítés beruházásfinanszírozásának ellenőrzésekor több ponton is kifogásolta az NA Rt. működését.
Vágólapra másolva!

A Magyar Hírlap kormányzati forrásokból úgy értesült, a kiszemelt vezető napokon belül elfoglalhatja helyét az NA Rt. vezérigazgatói székében. Bodnár Zoltán jogász, aki egyetemi oktatóként, korábban pedig a Magyar Nemzeti Bank alelnökeként is dolgozott. Ezúttal a CIB vezérigazgatói székét hagyja ott az autópálya-beruházásokat bonyolító társaság vezetéséért.

Az részvénytársaságnál annak 1999-es alakulás óta már több vezetőváltás is lezajlott. A hazai legfontosabb útépítéseket pályázat nélkül bonyolító rt. korábbi vezérigazgatója Kosik Attila volt. Az ő miniszteri biztosi kinevezése után - tavaly októbertől - a vezérigazgatói posztra Haraszti László, a korábbi helyettes került. Az rt. vezetésének élén tavaly augusztusban volt még egy változás, akkor Vér Iván elnököt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) beruházási irodájának vezetője, Diczkó János váltotta fel.

A múlt évi személycseréket annak jegyében hajtották végre, hogy a jövőben már nemcsak az autópályákat, hanem az előző kormány hosszú távú közútépítési programjában szereplő más fontos projekteket is az NA Rt. építteti. A Magyar Hírlap úgy tudja, az rt. eddig csak a sztrádaépítési út- és hídprojektekre összesen 302 milliárd forint értékű szerződést kötött az állami vállalattal.

A számvevőszék az M3-as sztrádaépítés beruházásfinanszírozásának ellenőrzésekor azonban több ponton is kifogásolta az NA Rt. működését. Helytelennek tartották például a számvevők, hogy a rögzített árat és a tartalékkeretet együttesen alkalmazták. Tartalékkeretet csak a beruházás pénzügyi tervében célszerű előirányozni, a vállalkozó tájékoztatása nélkül. A vállalkozók ugyanis a számvevők tapasztalata szerint - a beruházó rendelkezésére álló költségkeret ismeretében - pótmunkaigények bejelentésével törekedtek a tartalékkeret kihasználására - állapította meg az ÁSZ. (Az MFB Rt. ugyanakkor idén április 5-én levélben értesítette a számvevőket: "Az NA Rt. az ÁSZ-vizsgálat óta aláírt kivitelezési szerződésekben tartalékkeretet nem állapít meg.")

AZ ÁSZ kifogásolta azt is, hogy az NA Rt.-nek az MFB-n keresztüli finanszírozása központi költségvetési eredetűnek tekinthető forrásbiztosítás, ám ez nem jelenik meg - a társasági jog alapján - költségvetési kiadásként. Az is kiderült a vizsgálat nyomán, hogy az rt. finanszírozása nem mindig illeszkedett a valós pénzügyi igényekhez. A negyedévi finanszírozási helyzet vizsgálatáról például azt írják a számvevők, hogy a társaság 2001 harmadik negyedévének végéig az építési és működési szükségleteket meghaladó pénzekkel rendelkezett, noha jelentős előlegeket is fizetett a vállalkozónak.

Az MFB összesen 92,2 milliárd forint tőkejuttatásból tavaly október elejéig 54 milliárdot adott át tőkeágon az NA Rt.-nek. A fejlesztési bank ezen túl összesen 36 milliárd forintnyi áthidaló hitelekkel segített az NA Rt. likviditási gondjain. Sőt ezen felül 12,2 milliárd forint értékben a bank garanciát vállat az OTP-től, az rt. által felvett áthidaló hitelekre is.

Az áthidaló hitelek visszafizetési forrása - az NA Rt. tervei szerint - a magyar bankok konzorciális hitelnyújtásából származó, a helyszíni vizsgálat lezárását követően felvett 180 milliárd forint hitel. - hitel felvételét is az MFB garantálta. A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy a korábban kibővített 15 éves gyorsforgalmi útépítési programra - az ÁSZ ellenőrzésének lezárásáig - 2001 végéig, nem készült finanszírozási terv. Az MFB ugyanakkor e célra összesen 818,14 milliárd forintot tervezett a tízéves program keretében.

Az új vezetői hármas feladata a konzorciumot józan belátásra bírni

Az illetékes minisztérium államtitkára a Magyar Hírlap kérdésére már - nevek említése nélkül - új vezetői hármasról beszélt. Az ő első feladatuk lesz a sztrádaszerződések jogi ellenőrzése, a pénzügyi helyzet tisztázása és az elkészült autópálya-szakaszok minőségi ellenőriztetése független szakértőkkel. Szalay Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára elmondta: "szabadon szárnyaló" árazás jellemzett sok megkötött szerződést - fogalmazott Szalay, miközben Orbán Viktor meghirdette a korábbinál 5 százalékkal olcsóbb autópálya-építést. A pályáztatások elmaradása miatt ráadásul az EU-támogatásoktól is elestünk, ami tovább drágítja a közpénzekből épülő utakat.

A szabaddemokrata politikus szerint a rendkívül magas árakon megkötött szerződéseket úgy orvosolhatja az NA Rt. új vezetősége, ha új tárgyalásokkal józan belátásra bírja a Magyar Autópálya-építő Konzorcium vezetőségét. A magánkézben lévő Vegyépszer-Betonút páros azonban információnk szerint tisztában van az új helyzettel, s vélik: amennyiben betartották a szerződésben foglaltakat, nincs mitől tartaniuk az Orbán-kormánytól kapott, még megvalósításra váró mintegy 163 milliárdos állami megrendeléssel kapcsolatban.

Iván Gizella, Ferenczi Kisztina

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Évi 30-50 kilométer autópálya épülhet
(2002. május 17.)

Átláthatóbb autópálya-tendereket akar az unió
(2002. március 22.)