Túl van a mélyponton a magyar gazdaság

2002.07.01. 7:46

A bruttó hazai termék (GDP) növekedési ütemének lassulása ellenére túl van a magyar gazdaság a dekonjunktúra mélypontján - áll a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében. A felmérés szerint a GDP növekedése 2,9 százalékra lassult az I. negyedévben, ami 1,5 százalékos csökkenés az előző év hasonló időszakához képest.

A pozitív változások között említi az összeállítás azt, hogy az első negyedévben a múlt év azonos időszakához képest a tavalyinál számottevően alacsonyabb ütemben emelkedtek az építőipari árak és a fogyasztói árak. Az összefoglaló ugyanakkor emlékeztet a folyó fizetések főbb tételei közül az áruforgalomban és a szolgáltatások forgalmában mutatkozott közel azonos nagyságú, mintegy 200-200 millió eurós egyenlegromlásra.

Az ipar teljesítménye negyedéves szinten ugyanakkora, mint tavaly volt, de januárban még csökkent a termelés, februárban stagnált, márciusban pedig már 3 százalékkal meghaladta az előző év azonos hónapjában mért szintet. Előzetes adatok szerint áprilisban a növekedés 4,5 százalékos volt.

A vizsgált időszakban 8,6 százalékkal többet ruháztak be, mint tavaly ilyenkor, a felfutás azonban nem az üzleti szférában következett be, hanem a gazdaságélénkítő politikával összefüggésben a nem piaci jellegű szolgáltatások ágazataiban és a lakásépítésben.

Az utóbbi hónapokban tapasztalható gazdasági élénkülés első jelei a külkereskedelmi termékforgalomban is jelentkeztek - állapítja meg az összefoglaló. A kivitel volumene az I. negyedévben - az előző év azonos időszakához képest - 2,2 százalékkal emelkedett, ami jóval szerényebb a tavaly I. negyedévi 18 százaléknál, de pozitív elmozdulást jelent az év utolsó hónapjaiban mért csökkenéshez képest. A forint árfolyamának erősödése következtében a volumennövekedés ellenére az exportőrök folyó, forintban mért bevétele 2,6 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban.

Az import I. negyedévi volumene 1,5 százalékkal volt nagyobb, forintértéke pedig 4,5 százalékkal kisebb, mint az előző év azonos időszakában. A volumen- és az értékváltozás közötti rés valamivel nagyobb, mint az export esetében, ami a világpiaci árak Magyarországra nézve kedvező változásával függ össze.

A külkereskedelmi cserearány 1,3 százalékkal javult. A folyó fizetési mérleg hiánya - a MNB adatai szerint - az I. negyedévben 560 millió eurót tett ki, ami lényegesen, 323 millió euróval nagyobb a tavalyinál. A külső pénzügyi egyensúly alakulásában az I. negyedéven belül tendenciaváltozás mutatkozott, márciusban megállt a folyó fizetések egyenlegromlása. Az államháztartás konszolidált hiánya - a Pénzügyminisztérium adatai szerint - január-áprilisban 316,1 milliárd forint volt.

A hiány 3,5-szerese a viszonylag alacsony tavalyinak, de kétszerese a két évvel korábban mért január-áprilisi deficitnek is. A deficit növekményének túlnyomó része a központi költségvetésnél jelent meg, ahol a hiány a tavalyinak több mint 4,2-szeresét teszi ki. A fogyasztói árak áprilisban a márciusi 0,7 százalékos növekedést némileg meghaladó ütemben,, 0,9 százalékkal nőttek.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az I. negyedévben 111.700 forintra, a nettó nominális átlagkereset pedig 18,7 százalékkal 71.000 forintra emelkedett.  A családi adókedvezmény nélkül számított reálkeresetek sok éve nem látott ütemben, 11,8 százalékkal emelkedtek.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

A KSH csütörtökön közzétett jelentése