Hazánkon át megy Amerikába az olaj

Magyarországon keresztül fogja Oroszország olajjal ellátni az Egyesült Államokat. A Barátság és az Adria vezeték összekötése-, illetve kapacitásbővítése után 2004-re akár évi 5-7 millió tonna kőolaj áramlana a horvát kikötőkbe, s onnan tartályhajókon a tengerentúlra. A tranzitbevételekből a Mol már kezdetben 16-20 millió dolláros, azaz a jelenlegi árfolyam mellett 4-5 milliárd forintos extra bevételre tenne szert.

A fegyverzetcsökkentésre vonatkozó megállapodás mellett, egy sokkal kisebb nyilvánosságot kapó, hazánkat is érintő döntés is született két hete Moszkvában, az amerikai és orosz elnök találkozóján. Bush és Putyin ugyanis megegyezett az Egyesült Államokba történő orosz kőolajszállítások megsokszorozásában. Az erről készült jegyzőkönyv csak általánosságokat tartalmaz, mint például "Oroszország fokozott szerepvállalását az USA energiaellátásában" kitételt.

Az évi 150 millió tonnás orosz exportnak csak töredéke jut el az amerikai piacokra, és az is az európai-amerikai árrést kihasználó, meglehetősen ritka arbitrázs ügyletek keretében - mondta a Magyar Hírlapnak az első számú orosz olajcég, a Lukoil alelnöke. Leonyid Fedun úgy látja, hogy Oroszországnak nem szabad elszalasztania a lehetőséget, amelyet a bizonytalan közel-keleti olajszállítás jelent, és jelentős szerepet kell vállalnia az USA olajszükségletének fedezésében.

A Magyar Hírlap moszkvai kormánykörökből származó információi szerint már konkrét adatok is szóba kerültek. A jelenlegi egymillió tonnás orosz szállításokat 2005-re 10-15 millióra növelnék, majd folyamatosan évi 8-10 millióval bővítenék a kivitelt. A növelés ütemének korlátot egyedül a meglévő vezetékkapacitások szűkössége szab.

A Távol-Kelet, azaz Vlagyivosztok felé nincs sok értelme szállítani, mert a "célpont" Egyesült Államok nyugati partján nincs elegendő finomítói kapacitás - érvelt a Magyar Hírlap felvetésére Mihail Tulinov. A második legnagyobb orosz olajcég, a Jukosz alelnöke szerint európai irányban a Balti-tenger sem igazán kedvező: a Dánia és Svédország közötti tengerszorosokon csupán kisebb tankhajók haladhatnak át. Az eddigi amerikai forgalom zömét bonyolító murmanszki kikötő olajterminálja pedig kicsi, ráadásul a már említett Öresund szoroson keresztül csak 80 ezer tonnás hajók mehetnek át. Ez okoz problémát a kalinyingrádi terminálnál is.

Hasonló a helyzet a török "vonallal" is. A Boszporuszon nem szívesen látott "vendégnek" számít egy-egy tanker - azaz itt csak elenyésző mennyiség, legfeljebb 500-700 ezer tonna szállítható. (A Jukosz szóvivője szerint már e hónapban elindulnak a hajók.) Moszkva tervezi egy olajvezeték megépítését a távol-keleti Nahodka kikötőjébe, azonban ez hasonlóan a murmanszki terminál kibővítéséhez aligha valósítható meg 5-7 éven belül.

Mindezt egybevéve, egyetlen szállítási lehetőség marad: a szlovák-magyar-horvát olajvezeték, melynek végpontja, a horvát tengerparton lévő Omisalj mélytengeri kikötővel rendelkezik, így befogadhat 200 ezer tonnás, vagy annál nagyobb tankhajókat is.
A Barátság és az Adria összekötése, illetve kapacitásbővítése két éven belül, minimálisnak mondható, 25-30 millió dolláros beruházással meg lehet oldani. (A két vezeték mellékágai összefutnak ugyan Százhalombattán, számottevő mennyiségű szállításra azonban ezek nem alkalmasak - figyelmeztet Míró József, a Cashline Értékpapír Rt. elemzési osztályvezetője.). Hasonló nagyságrendű összeget emésztene fel az Adria "irányváltása". A vezetéket ugyanis eredetileg délről északra történő szállításra tervezték, ezért az Omisalj-Sisak közötti szakaszon biztosítani kell a fordított irányú szállítást.

A Magyar Hírlap információi szerint 2004-re már legkevesebb évi 5 millió tonna olaj áramolhat át a vezetékeken. Kérdés, hogy az ügyletben milyen szerepet vállalna a Mol, illetve áttételesen a magyar állam. Az olajcégnek megérné, hiszen csak az említett minimális kapacitás is legkevesebb 15 millió dolláros adózás előtti tranzitdíjbevételt hozna - magyarán a beruházás akár már két-három éven belül is megtérülhet.

A Gazdasági és Közlekedésügyi Minisztériummal egyelőre nem vették fel a kapcsolatot sem orosz, sem amerikai részről. A tárcának nincs hivatalos információja az új fejleményekkel kapcsolatban - tájékoztatta a Magyar Hírlapot Réthy Imre, a tárca politikai államtitkára.

A Mol egyébként részt vehetne a horvát üzletben is. Az Adria vezeték zömét birtokló INA-ra az orosz Jukosz és az amerikai ExxonMobil egyaránt vetett szemet. Az amerikaiak kapnák a vezetékeket, míg az oroszoknak - illetve megegyezés esetén a Molnak - jutnának a finomítók és a benzinkúthálózat. Erről témáról egyeztettek a minap a budapesti Európai Üzleti Kongresszus ülésén is az érdekeltek.

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Mol