Heves vita az EU-bővítés finanszírozásáról

Vágólapra másolva!
A tizenöt tagállam közötti véleménykülönbség nem lassíthatja le a csatlakozási folyamatot, az Európai Unió bővítési biztosa, Günter Verheugen szerint. A Financial Times szerint az Európai Bizottság okolható a bővítés körüli finanszírozási gondokért.
Vágólapra másolva!

"Nem meglepő, hogy a közvetlen mezőgazdasági támogatások miatt komoly gondok merültek fel", mondta Günter Verheugen az Európai Parlament plenáris ülésén, szerdán. A gond a tehermegosztás miatt van, mondta a bővítési biztos. "Tudatni kellene az európai polgárokkal, hogy nem élvezhetik ingyen a bővítés nyújtotta jelentős gazdasági és politikai előnyöket. Most szolidaritást kell tanúsítanunk", mondta a bővítési biztos.

Günter Verhaugen szerint a csatlakozó országok ígéretet kaptak arra, hogy amennyiben teljesítik a feltételeket, csatlakozhatnak az unióhoz. Gondosan át kell tárgyalni a csatlakozás költségeit, de a nem-csatlakozás költségeit sem szabad elfelejteni, mondta Verheugen. A főbiztos figyelmeztetett arra, hogy a csatlakozási folyamat nem késlekedhet azért, mert a tagállamok nem tudnak egymás között megegyezni.

A Financial Times (FT) közvetve az Európai Bizottságot okolja az EU-bővítés finanszírozása körüli gondokért. A bizottság öngólt lőtt, amikor az újonnan csatlakozó országoknak nyújtandó közvetlen mezőgazdasági támogatások ügyében olyan megállapodást javasolt, amelynek hatálya túlterjedne a jelenlegi költségvetési időszak végén, vagyis 2006-on, írja a brit gazdasági napilap.

A bizottság javaslata problematikus

A tíz országra terjedő bővítés eddig meglepően zökkenőmentes volt, ami annak tulajdonítható, hogy a tagállamok rövid távra korlátozták a pénzügyi alkudozásokat. Ha nem így tettek volna, a bővítés akár éveket csúszhatott volna, miközben ők a mezőgazdasági politika felduzzasztott költségvetésén huzakodnak, az FT szerint.

Jelenleg a költségek csak a bővítés utáni első három évre, a 2004-2006 közötti időszakra vannak rögzítve. Ezt követően szabad a vásár, csakhogy akkor már az új tagországok is ott ülnek majd az asztal körül, áll a cikkben.

A FT problematikusnak tartja a bizottság javaslatát, amelynek értelmében tíz év alatt fokozatosan vezetnék be a közvetlen mezőgazdasági támogatásokat az új tagországokban. Első pillantásra ez ésszerű kompromisszumnak tűnhet ugyan, de megelőlegezi a 2006 után megvívandó költségvetési csatát. Emiatt azok a tagállamok, amelyek - a lap szerint "nagyon helyesen" - kordában akarják tartani a közös mezőgazdasági politikára fordított kiadásokat, vagyis a legnagyobb netto befizetők, Németország, Hollandia, Svédország és Nagy-Britannia, megmakacsolták magukat.

Valójában a belső reformról szól a vita

Ez a politikai küzdelem nem a bővítés, hanem a közös mezőgazdasági politika reformja körül folyik, és végső soron az új tagországoknak ugyanúgy a javára válik majd, mint a mostaniaknak, írja az FT.

Ésszerű megoldásnak a Financial Times azt a holland javaslatot tartja, amely szerint a közvetlen támogatások fokozatos bevezetéséről csak akkor lehet szó, ha egyidejűleg azok fokozatos felszámolását is kilátásba helyezik.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat: