A spanyol elnökség halasztja az agrárfejezetet

Vágólapra másolva!
Az Európai Unióban e félévben elnöklő spanyol kormány azt javasolja a tagországoknak, hogy a leendő tagok gazdáinak a felvétel után járó mezőgazdasági közvetlen támogatások ügyének eldöntését halasszák a következő félévre. A korábbi tervek szerint a tagjelöltekkel még júniusban megtárgyalandó lenne a mezőgazdasági fejezetet.
Vágólapra másolva!

A spanyol elnökség a csatlakozási tárgyalások kényes mezőgazdasági fejezetében képviselendő közös EU-álláspont dolgában délelőtt, a bővítést elhalasztó értelmű kompromisszumos szöveget terjesztett a sevillai csúcsot előkészítő luxembourgi külügyminiszteri értekezlet elé.

A javaslat szövege:

"A 2000-2006 időszakra Berlinben elfogadott pénzügyi előirányzatokban nem számoltak azzal, hogy konkrét összegeket különítsenek el a közvetlen mezőgazdasági kifizetéseknek az új tagokra való kiterjesztésére. Ezzel szemben az 1259/1999 számú tanácsi jogszabály mellékletében szereplő közvetlen támogatási rendszerek az uniós joganyag részeit képezik. Figyelemmel arra, hogy ugyanazt a joganyagot kell alkalmazni minden tagállamra, az átmeneti intézkedéseket pedig a jelöltekkel kötendő tagsági szerződés fogja megállapítani, a közvetlen kifizetések ügyében is döntést kell hozni ahhoz, hogy az EU közös álláspontja a mezőgazdasági fejezetben teljessé váljon. Ezt a döntést kellő időben meghozzuk úgy, hogy illeszkedjen azokhoz a lépésekhez és időrendhez, amit majd a sevillai európai tanácson fektetünk le a csatlakozási tárgyalások befejező szakaszára vonatkozóan, és anélkül, hogy ez befolyásolná a közös mezőgazdasági politikáról folyó belső megbeszéléseket."

Amennyiben a soros elnöki tisztséget ebben a fél évben betöltő spanyol vezetés javaslatát magáévá teszik az unió országai, úgy a tíz csatlakozó ország csatlakozási időpontja a korábban jelzett 2004-es évhez képest elhalasztódhat. Ugyanis a csatlakozó országokkal jelenleg még le nem zárt fejezetek lezárása, azok ratifikálása, vagyis a csatlakozási tárgyalások végleges lezárása több időt igényel. Ha az idei év decemberéig a tíz ország nem áll teljesen készen, úgy a csatlakozás várható időpontja tovább tolódik.

Holtponton az unió közös agrárpozíciója

A tizenötök külügyminisztereinek egy héttel ezelőtti kudarca után pénteken a tagországok brüsszeli képviselőire hárult a feladat, hogy kimozdítsák a holtpontról az EU közös agrárpozíciójáról szóló vitát. A BruxInfo forrásai szerint a nagykövetek erőfeszítésének köszönhetően immár adottak voltak a feltételek, hogy a külügyminiszterek hétfői, luxemburgi találkozójukon megállapodjanak végre a mezőgazdasági fejezetről szóló közös álláspontról, amelyre a féléves tárgyalási menetrend kötelezi őket. A kompromisszum azonban (mint azt már korábban is jósolták) továbbra is nyitva hagyja a legnagyobb érdeklődésre számot tartó közvetlen kifizetések kérdését, későbbi időpontra halasztva a döntést ebben a vitában.

Bennfentesek szerint a spanyol elnökség javaslatára elfogadott kompromisszumos szöveg alighanem tág teret enged majd a különféle értelmezéseknek, mivel ahelyett, hogy állást foglalna a legjelentősebb agrártámogatások új tagokra való kiterjesztéséről, inkább a helyzet leírására szorítkozik. A külügyminiszterek elé kerülő szövegtervezet egyrészt egy, a közvetlen kifizetések rendszerére vonatkozó 1999-es tanácsi rendeletre hivatkozva a közösségi, uniós-joganyag (acquis) részének ismeri el a támogatási formát. Ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy a tizenötök 1999-ben Berlinben elfogadott költségvetési alkuja nem tett említést a jövedelemtámogatások új tagállamokban való bevezetéséről, azt sugallva ezzel, hogy a berlini egyezség is a közösségi vívmányok részének tekinthető.

Amiben a tagállamok már egyetértenek:

  • a tárgyalási menetrendet és a tavaly decemberi leakeni EU-csúcson elfogadott határidők sorát tiszteletben kell tartani
  • a tárgyalásoknak a jelenleg érvényben lévő acquis-n kell alapulnia
  • a berlini "plafont" (az 1999-es Agenda 2000 keretszámait) tiszteletben kell tartani
  • még ha lesz is egy átmeneti mentességi időszak, a közös agrárpolitikát végül minden EU-tagországra egyforma mértékben és módon alkalmazni fogják majd
  • a csatlakozási tárgyalás semmilyen formában nem tekinthető előrejelzésnek, milyen formát fog ölteni az EU közös agrárpolitikájának alakulása, másfelől viszont a bővítési folyamat és az agrárreform ügyét egymástól szét kell választani
  • az októberi brüsszeli EU-csúcs az a végső határidő, ameddig a koppenhágai tárgyalászáráshoz szükséges tisztázásokat el kell végezni a még nyitott kérdésekben.

Az acquis mindenek felett - meghagyásokkal

A közös álláspont tervezete a BruxInfo forrásai szerint azt is leszögezi, hogy valamennyi tagállamban alkalmazni kell az acquis-t, fenntartva ugyanakkor az "átmeneti megoldások" lehetőségét a jelenlegi tagjelöltek esetében. Az EU-pozíció jelenlegi formájában megkerüli azt a kérdést, hogy mikor legyen végleges döntés a közvetlen kifizetésekről. "A döntésre megfelelő időben, a tárgyalási menetrend figyelembe vételével kerül sor" - fogalmaz a szöveg. Emlékezetes, hogy egy héttel ezelőtt a tagállamok többsége még október 24-25-ét, a brüsszeli bővítési csúcs idejét szerette volna végső határidőként megjelölni a direkt agrárszubvenciókról szóló uniós álláspont elfogadására.

A határidő kérdése azonban előreláthatóan néhány nap múlva úgyis "visszajön" Sevillában. Az állam- és kormányfők bővítés témájának szentelendő nyilatkozatukban a következő félév menetrendjére vonatkozó útmutatásokat adnak majd, így a közvetlen kifizetésekről szóló belső vita lezárására is. A közös álláspont elvként rögzíti majd azt is, hogy a közvetlen kifizetések elrendezése nem prejudikálhatja a közös agrárpolitika (CAP) reformjáról párhuzamosan zajló belső vitákat. Az Európai Bizottság július 10-én teszi közzé javaslatait a CAP további reformjáról. A közös költségvetés nettó befizetőinek számító államok - Németország, Hollandia és valamivel óvatosabban Nagy-Britannia és Svédország - arra sürgetik az uniót, hogy még a bővítést megelőzően állapodjanak meg az agrárreformok fő irányairól.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat: