A spanyol elnökség a csatlakozási tárgyalások kényes mezőgazdasági fejezetében képviselendő közös EU-álláspont dolgában délelőtt, a bővítést elhalasztó értelmű kompromisszumos szöveget terjesztett a sevillai csúcsot előkészítő luxembourgi külügyminiszteri értekezlet elé.
A javaslat szövege:
"A 2000-2006 időszakra Berlinben elfogadott pénzügyi előirányzatokban nem számoltak azzal, hogy konkrét összegeket különítsenek el a közvetlen mezőgazdasági kifizetéseknek az új tagokra való kiterjesztésére. Ezzel szemben az 1259/1999 számú tanácsi jogszabály mellékletében szereplő közvetlen támogatási rendszerek az uniós joganyag részeit képezik. Figyelemmel arra, hogy ugyanazt a joganyagot kell alkalmazni minden tagállamra, az átmeneti intézkedéseket pedig a jelöltekkel kötendő tagsági szerződés fogja megállapítani, a közvetlen kifizetések ügyében is döntést kell hozni ahhoz, hogy az EU közös álláspontja a mezőgazdasági fejezetben teljessé váljon. Ezt a döntést kellő időben meghozzuk úgy, hogy illeszkedjen azokhoz a lépésekhez és időrendhez, amit majd a sevillai európai tanácson fektetünk le a csatlakozási tárgyalások befejező szakaszára vonatkozóan, és anélkül, hogy ez befolyásolná a közös mezőgazdasági politikáról folyó belső megbeszéléseket." |
Amennyiben a soros elnöki tisztséget ebben a fél évben betöltő spanyol vezetés javaslatát magáévá teszik az unió országai, úgy a tíz csatlakozó ország csatlakozási időpontja a korábban jelzett 2004-es évhez képest elhalasztódhat. Ugyanis a csatlakozó országokkal jelenleg még le nem zárt fejezetek lezárása, azok ratifikálása, vagyis a csatlakozási tárgyalások végleges lezárása több időt igényel. Ha az idei év decemberéig a tíz ország nem áll teljesen készen, úgy a csatlakozás várható időpontja tovább tolódik.
Holtponton az unió közös agrárpozíciója
A tizenötök külügyminisztereinek egy héttel ezelőtti kudarca után pénteken a tagországok brüsszeli képviselőire hárult a feladat, hogy kimozdítsák a holtpontról az EU közös agrárpozíciójáról szóló vitát. A BruxInfo forrásai szerint a nagykövetek erőfeszítésének köszönhetően immár adottak voltak a feltételek, hogy a külügyminiszterek hétfői, luxemburgi találkozójukon megállapodjanak végre a mezőgazdasági fejezetről szóló közös álláspontról, amelyre a féléves tárgyalási menetrend kötelezi őket. A kompromisszum azonban (mint azt már korábban is jósolták) továbbra is nyitva hagyja a legnagyobb érdeklődésre számot tartó közvetlen kifizetések kérdését, későbbi időpontra halasztva a döntést ebben a vitában.
Bennfentesek szerint a spanyol elnökség javaslatára elfogadott kompromisszumos szöveg alighanem tág teret enged majd a különféle értelmezéseknek, mivel ahelyett, hogy állást foglalna a legjelentősebb agrártámogatások új tagokra való kiterjesztéséről, inkább a helyzet leírására szorítkozik. A külügyminiszterek elé kerülő szövegtervezet egyrészt egy, a közvetlen kifizetések rendszerére vonatkozó 1999-es tanácsi rendeletre hivatkozva a közösségi, uniós-joganyag (acquis) részének ismeri el a támogatási formát. Ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy a tizenötök 1999-ben Berlinben elfogadott költségvetési alkuja nem tett említést a jövedelemtámogatások új tagállamokban való bevezetéséről, azt sugallva ezzel, hogy a berlini egyezség is a közösségi vívmányok részének tekinthető.
Amiben a tagállamok már egyetértenek:
|
Az acquis mindenek felett - meghagyásokkal
A közös álláspont tervezete a BruxInfo forrásai szerint azt is leszögezi, hogy valamennyi tagállamban alkalmazni kell az acquis-t, fenntartva ugyanakkor az "átmeneti megoldások" lehetőségét a jelenlegi tagjelöltek esetében. Az EU-pozíció jelenlegi formájában megkerüli azt a kérdést, hogy mikor legyen végleges döntés a közvetlen kifizetésekről. "A döntésre megfelelő időben, a tárgyalási menetrend figyelembe vételével kerül sor" - fogalmaz a szöveg. Emlékezetes, hogy egy héttel ezelőtt a tagállamok többsége még október 24-25-ét, a brüsszeli bővítési csúcs idejét szerette volna végső határidőként megjelölni a direkt agrárszubvenciókról szóló uniós álláspont elfogadására.
A határidő kérdése azonban előreláthatóan néhány nap múlva úgyis "visszajön" Sevillában. Az állam- és kormányfők bővítés témájának szentelendő nyilatkozatukban a következő félév menetrendjére vonatkozó útmutatásokat adnak majd, így a közvetlen kifizetésekről szóló belső vita lezárására is. A közös álláspont elvként rögzíti majd azt is, hogy a közvetlen kifizetések elrendezése nem prejudikálhatja a közös agrárpolitika (CAP) reformjáról párhuzamosan zajló belső vitákat. Az Európai Bizottság július 10-én teszi közzé javaslatait a CAP további reformjáról. A közös költségvetés nettó befizetőinek számító államok - Németország, Hollandia és valamivel óvatosabban Nagy-Britannia és Svédország - arra sürgetik az uniót, hogy még a bővítést megelőzően állapodjanak meg az agrárreformok fő irányairól.
(Üzleti Negyed)
Ajánlat:
EU-bővítés: ne legyenek túlzott követelések
(2002. június 12.)