Késhetnek az uniós pénzek

Vágólapra másolva!
Nyolc uniós tagjelölt állam - köztük Magyarország - pénzügyminisztériumai közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a csatlakozás utáni támogatások várható lassú folyósítása miatt. Az új kormány ezzel kapcsolatban ígéretet tett a pénzfelvevő képesség (abszorpciós kapacitás) javítására - adta hírül a Világgazdaság.
Vágólapra másolva!

A unió eddigi bővítéseinek tapasztalatai szerint a csatlakozás első évében az új tag a támogatások jelentős részét nem képes ténylegesen felhasználni. Az unió szerint a mostani tagjelöltek azonban jobb helyzetben vannak, hiszen komoly tapasztalatokat szereztek az előcsatlakozási alapok (PHARE, ISPA, SAPHARD, stb.) felhasználása kapcsán. Ez Magyarország esetében kétes bíztatás, hiszen hazánk a rendelkezésre álló, megpályázható összegeknek csak töredékét tudta ténylegesen felhasználni.

Nyolc csatlakozás előtt álló ország pénzügyminisztériumai azonban máshogy látják: szerintük a tényleges abszorpciós kapacitás a végrehajtás kezdeti fázisában jóval a kifizetésre elkülönített összegek alatt van - olvasható a cseh, lengyel, magyar, észt, lett, litván, szlovén és szlovák pénzügyi tárcák közös nyilatkozatában.

Az Európai Bizottság egy korábbi becslése szerint az újonnan csatlakozó országok alacsony abszorpciós kapacitásuk miatt az első évben, az elkülönített strukturális támogatások elenyésző részét tudják csak felhasználni. A második évben ez az arány 45 százalék, a harmadik évben pedig 76 százalék. Ez felveti annak lehetőségét, hogy az új tagok az első évben (hiába a GDP az uniós átlag 75 százalékánál alacsonyabb) nettó befizetőkké válhatnak.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Pénzügyminisztérium

Európai Bizottság Magyarországi Delegációja

Korábban:

Magyarország nem lehet nettó befizető az unióban
(2002. március 6.)

Négy uniós tagállam nem támogatná az újonnan csatlakozókat
(2002. február 13.)

Nem hiányzik a könyvtárából?

Solomon, Muriel: Nehéz főnökök, nehéz kollégák