A gazdaság állapota emlékeztet az 1994-esre, de csomag még nem kell

Több hasonlóság fedezhető fel az 1994-es, illetve a 2002-es magyarországi gazdasági folyamatok között - hangzott el a szegedi közgazdász-vándorgyűlés szerdai rendezvényén. Most azonban jóval több esély van kedvező szerkezetű magánberuházásra, exportnövekedésre, s a fizetési mérleg hiánya miatt sem szükséges aggódni. A Magyar Közgazdasági Társaság 40. Közgazdász-vándorgyűlésének második napján, Szegeden az előadók közül többen is azzal foglalkoztak, hogyan lehet ismét tartós növekedési pályára állítani a gazdaságot, mérsékelni a veszélyesnek tűnő egyensúlytalanságot.

Az exportképesség nem javul, ugyanakkor az export-import párhuzamosan mozog, főleg a multinacionális cégek hatására. A külkereskedelmi egyensúly drasztikus romlásával nem kell számolni. A munkanélküliség stagnálása mellett jövőre az infláció csökkenése megáll, és vélhetően a következő évben fog csak tovább mérséklődni: 2006-ra, 2007-re érheti el az európai monetáris unió számára elfogadható mértéket. A gazdasági növekedés vélhetően 2004-ben éri el az öt százalékot. A GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója, Molnár László a gazdasági növekedéssel foglalkozó szekcióban előadást tartva azt igyekezett előrejelezni, hogy a várható gazdasági növekedés megfordítja majd az egyensúlyromlást.

Az elkövetkező éveket változatlanul a forint erősödése fogja jellemezni. A háztartási megtakarítások az ideihez képest is csökkenni fognak - érvel a GKI. Ha különösebben nem módosul a makropálya, kinőhető az ikerdeficit.

A szekció másik előadója, Kovács Álmos pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár egyéb iránt önmagában nem tekinti bajnak, ha a folyó fizetési mérleg hiánya növekszik. Ám ha ez alacsony megtakarítással, felhalmozási szinttel párosul, komoly gondok keletkezhetnek.

Kovács Álmos emlékeztetett rá, hogy 1993-ban 9,4 százalékos volt a GDP-növekedése, a külső erőforrások bevonásán túl jellemző volt az alacsony megtakarítási szint. Az 1995-ös kiigazítás révén javult csak a vállalati jövedelmezőség. A 2001-es, 2002-es folyamatokhoz bizonyos tekintetben hasonlít az 1993-as, 1994-es. A beruházási szerkezet az igen nagy állami részarány miatt most sem megfelelő, a növekedési feltételeket nemigen teremti meg.

Az 1993-94-es, illetve 2001- 2002-es makrogazdasági folyamatokon túl más gazdaságpolitikai döntések is kibírják az összehasonlítást. Az állam szerepvállalása az energiapolitikában, azon belül is a gázár meghatározásában alapvető hasonlóságokat mutat. A gyűlésen ezt úgy fogalmazta meg Hegedűs Miklós, a GKI ügyvezető igazgatója, hogy a politika folyamatosan rátelepült az energetika árpolitikájára. Pedig a gázár inflációs hatása mérsékelt.

A privatizációs célok helyett elsősorban a vagyonkezelés korszerűsítéséről beszélt Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. elnöke, az állam szerepvállalásával foglalkozó szekcióban. Az állampártiságát hangoztató előadó szerint a bérszabályozástól a vezetői ösztönzésig számos területen változtatni kellene.

Az eredeti elképzeléseknél későbbre csúszhat a még állami tulajdonban maradt pénzintézetek értékesítése, és csökkent a valószínűsége, hogy akár a jelzálogbankot, akár a Konzumbankot még idén meghirdessék. Az időzítés különösen érzékeny téma lesz a Postabanknál, amely piaci információk szerint a vártnál jóval nagyobb érdeklődést váltott ki a lehetséges vevők sorában.

Gergely Károly, a Lakáskassza-Wüstenrot Lakástakarék-pénztár elnök-vezérigazgatója utalt néhány olyan javaslatra, amely iránt fogadókésznek mutatkozik a pénzügyi vezetés. Így elképzelhető, hogy a mostani 36 ezer forintról 54 ezerre emelik a megtakarításokhoz adott állami támogatás évi maximális összegét. Elképzelhető, hogy kiterjesztik a személyijövedelemadó-kedvezményt a lakástakarék-pénztárak hiteleinek törlesztésére is. Beépíthetik a munkaadói juttatási rendszerbe a lakástakarék-pénztári szerződéseket, és enyhíthetik a megtakarítások kapcsán felvehető áthidaló hitelek mostani szigorú feltételeit.

A bankrendszer versenyképességével foglalkozó szekcióban Erdei Tamás, a Magyar Külkereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatója a hitelintézetek előtt álló kihívásokat részletezve utalt az euró 2006-2008 között elképzelhető bevezetésére, továbbá a fióknyitás teljes liberalizálására. Elengedhetetlennek tartotta a magyarországi bankrendszer további koncentrációját.

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Bokros-csomag: a tények a mítosz mögött
(2002. április 18.)

Bokros megszüntetné a Széchenyi tervet és a lakástámogatás rendszerét
(2002. július 6.)

Bokros tovább privatizálna
(2002. július 5.)