Minden huszadik munkavállaló távmunkás lesz

Hosszú távú együttműködési megállapodást írtak alá az informatikai és a munkaügyi minisztérium vezetői a távmunkások foglalkoztatásának megvalósításáról, ami szerint három év alatt az összes foglalkoztatott öt százaléka dolgozna otthon. Az elképzelés teljes költsége húszmilliárd forint volna, de ennek csak felét, harmadát fizetné az állam.

Manapság Magyarországon még csak néhány tízezren dolgoznak távmunkásként, arányuk még az egy százalékot sem éri el. Az elképzelések szerint három év múlva ez az arány elérné az öt százalékot, vagyis az európai uniós érték alsó határát - vázolta Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel együtt tartott sajtótájékoztatóján.

Az esemény zárásaként egy együttműködési megállapodást írtak alá, melyben a két tárca közös programját szentesítették. Az elképzelések szerint néhány jelenleg még nem tipikus foglalkoztatási és felnőttképzési forma elterjedését fogják ösztönözni. A távmunka mellett a részmunkaidős foglalkoztatást és az átképzések, továbbképzések módszerének, az e-learningnek az alkalmazását szorgalmazzák.

Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter hangsúlyozta, az élethosszig tanulás programjának keretében szeretnék elérni, hogy a jelenlegi 200-300 ezer ember helyett jövőre mintegy 800 ezren vegyenek részt a felnőttképzésben. A cél az, hogy ne csak az egymást követő fiatal nemzedékek rúghassanak labdába a munkaerőpiacon, hanem szaktudásuk megújítása révén az idősebb korosztályok is versenyképesek lehessenek.

A kormányzat azt a célt tűzte ki, hogy a jelenleg szerény méretű hazai foglalkoztatottsági szintet - amelynél alig minden második ember dolgozik - az Európai Unió által is kívánatosnak tartott 70 százalékosra bővítse. A távmunka jelentőségét támasztja alá az uniós országok példája is, ahol mintegy 10 millió munkavállalót foglalkoztatnak ebben a formában, ráadásul majdnem a felét alkalmazottként.

Kiss Péter szerint a távmunka elterjesztése az esélyteremtés szempontjából is fontos lehet, hiszen számos hátrányos helyzetű munkavállaló - például a fogyatékkal élők és a gyermeküket egyedül nevelő anyák - számára az otthon végezhető munka jelenti az egyetlen esélyt arra, hogy megkapaszkodhassanak a munkaerőpiacon. Vajon mennyi pénzt szánnak ma még nem létező távmunkások munkapiaci bekapcsolásába?

A miniszterek hangsúlyozták, elsősorban azok számára jelent majd a távmunka megfelelő lehetőséget, akik kiszorultak a munkaerőpiacról. Idén néhány - százmilliós - kísérleti programot indítanak fogyatékosok, hátrányos helyzetű emberek számára. Kovács Kálmán a Magyar Hírlap kérdésére elmondta: ha három éven át évi ötvenezer távmunkást lehetne foglalkoztatni, akkor 2006-ra már kétszázezren lennének alkalmazásban.

A miniszter számítása szerint ha egy munkaállomás (személyi számítógép és az internetkapcsolat) ára 400 ezer forint, akkor a program teljes költsége a húszmilliárdot közelíti. Kovács Kálmán nem gondolja azonban, hogy ekkora költségvetési támogatást adnának a programhoz. A teljes költség harmadát, felét tartaná reálisnak. A hiányzó részt maguknak az érintetteknek vagy a munkaadóknak kellene állniuk. Az sem elképzelhetetlen, hogy a távmunkásokat foglalkoztató társaságok adókedvezményben részesüljenek a későbbiekben.

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Bemutatták a távmunka-portálokat
(2002. március 21.)

Informatikai cégek a távmunka népszerűsítéséért
(2002. március 6.)