Még szeptemberben elkészül a Pénzügyminisztériumban a tőkepiaci törvény első tapasztalatainak összegzése. A szakmai testület mellett egyes, tőkepiaci gyakorlattal rendelkező ügyvédi irodák is elkészítették javaslataikat. A tőkepiaci törvény lényegében EU-konform. Az egyetlen számottevő eltérést a befektetőt a befektetővédelmi alapból megillető kártérítés összege jelenti, amelyet 2007-ig kell az EU-ban meghatározott 20 ezer euróra felemelni.
A jogalkotás kényes pontja, hogy milyen előírásokhoz kell a magyar törvényt igazítani, hiszen az EU tőkepiaci szabályozásáról közismert, hogy sok a gyenge pontja. Az a probléma, hogy az eltérő fejlettségű tagállamok gyakorlatilag a mai napig megtartották szabályozásaik egyediségét.
Van olyan vélemény, hogy az EU szégyenfoltja ma a tőkepiaci szabályozás harmonizációjának és a lényeges tartalmi rendelkezéseknek a hiánya. Ezt felismerve 1999-ben megkezdték az EU-direktívák átfogó felülvizsgálatát egy úgynevezett pénzügyi szolgáltatások akcióterve nevű programmal, amely 42 pontban foglalta össze a legfontosabb módosításokat.
Siegler Konrád, a Martonyi és Kajtár Baker&McKenzie ügyvédi iroda partnere szerint mára egyértelművé vált, hogy az EU tőkepiaci szabályozása esetében megbukott a tartalmi kérdésekben való konszenzus hiánya miatt alkalmazott laza keretszabályozás gyakorlata. A 14 évig tartó vitával előkészített rendszer még mindig nem egységes. A tagok előtt gyakorlatilag szabad a pálya.
Siegler szerint az új magyar tőkepiaci törvényben erősödött a részvényesek védelme, a befolyás jogi meghatározása kitágult, már ide tartoznak a kontrollszerzés indirekt formái és a tulajdonosi együtt szavazás is. Az előzőnél szigorúbban szabályzott az egyes befolyásszerzési küszöbök átlépése, korábban csak a 33 százalékot meghaladó tényleges tulajdonszerzésnél volt bejelentési kötelezettség. Ma a bejelentési küszöb ötszázalékonként ugrik: a felvásárlási ajánlatot pedig adott esetben - az általános 33 százalék helyett - 25 százalékos befolyásszerzéshez is meg kell tenni.
Erősebb a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a hatásköre is. A felügyelet például a szabályok megsértése esetén kötelezheti a befolyásszerzőt a nyilvános vételi ajánlat nélkül szerzett, a 33 százalékot, illetve a 25 százalékot meghaladó rész eladására, továbbá a befolyásszerzési szabályok megsértése esetén részvényesi jogok nem gyakorolhatók. A felügyeleti határozat pedig csak a bíróságon támadható meg, és akkor a befolyást szerzőnek kell bizonyítania a PSZÁF-határozatban foglaltak ellenkezőjét.
A módosítási javaslatok között szerepel, hogy a külföldi pénzintézetek akkor is köthessenek Magyarországon például OTC határidős devizaüzleteket, ha nincs itt PSZÁF-engedéllyel rendelkező leányvállalatuk. Pontosításra szorul az is, hogy ha nyilvános részvénytársaság cégcsoportján belül, például belső átszervezés miatt, a főrészvényes az rt.-ben lévő részvénycsomagját egy százszázalékos tulajdonában lévő társaságnak kívánja átadni vagy apportálni, akkor ne kelljen nyilvános vételi ajánlatot tennie.
A magánbefektetőket leginkább érintő kérdés, hogy miként adózik a külföldi befektetési alapok jegyeinek hozama. A jelenlegi adótörvények szerint ugyanis csak a belföldi kibocsátású befektetési jegyeknél adómentes a nyereség, és a jogászok szerint nem derül ki a szabályozásból, hogy a külföldi alapok jegyeinek hozama is adómentes lenne.
Kecskeméti Judit
(Magyar Hírlap)