A félkarú rablókon az állam is jól keres

Az emberek játékszenvedélyére ősidők óta bátran lehet vállalkozást alapítani, az extraprofit szerény befektetéssel is garantált. Éppen ezért az állam is megkülönböztetett figyelmet szentel a tavaly 157 milliárd forintot forgalmazó szerencsejáték-piacnak, s miközben szigorú előírásokkal próbálja meggátolni a visszaéléseket, maga is egyre busásabb bevételekhez jut a játékszervezők megadóztatásával.

A szerencsejáték-ipar szereplői nagyon kényesek a mundér becsületére. Talán ezért nem hagyták szó nélkül a Szerencsejáték-felügyelet (SZF) napokban nyilvánosságra hozott jelentését sem, mely szerint az elmúlt hónapokban megszaporodott az illegális, illetve lejárt engedéllyel rendelkező pénznyerő automaták száma. A Magyar Szerencsejáték Szövetség ezt azzal igyekezett cáfolni, hogy a hatósági vizsgálat negatív eredményét egyszerűen az SZF késedelmes engedélyezési procedúrája okozta.

Öt évig hozhatja a pénzt az első körben

A jogszabályok szerint ugyanis egy pénznyerő automata legfeljebb 5 évig üzemelhet, s működési engedélyét évente meg kell hosszabbítani. "Az SZF korábban egy hónapon belül lebonyolította a hosszabbítást, manapság azonban lényegesen hosszabb ideig tart az engedélyezési procedúra. Így a felügyelet által illegálisnak talált gépek valójában nem a hatóság elől eltitkoltan működnek" - állítja Horváthné Lukács Katalin, az érdekvédelmi szervezet munkatársa, aki azt is hozzáteszi: a hatósági vizsgálat három hónap alatt mindössze 31 illegális pénznyerő automatára bukkant, amelyek csupán az ezred részét teszik ki a hazánkban működő több mint 30 ezer nyerőgépnek.

A játékszervezők érzékenysége nem új keletű, s leginkább abból a meggyőződésből táplálkozik, hogy ugyanolyan tisztességes ipart űznek, mint bárki más. "Az állam mégis a legnagyobb szigorral és gyanakvással viseltetik irántunk" - panaszolja a pénznyerő automatákkal foglalkozó Péli László. A vállalkozó szerint az előírások amúgy is olyan szigorúak, a szankciók pedig olyan komolyak, hogy szinte ésszerűtlen kockázattal jár az illegális üzemeltetés. A szerencsejáték-törvény 1995-ös módosítása óta ilyen esetben nemcsak a gép üzemeltetőjét vonják felelősségre, hanem a vendéglátóhely működési engedélyét is vissza kell vonni, s a kisebb hiányosságok is több milliójába kerülhetnek a cégnek.

A legjobb, legbecsületesebb adófizetők

A nyerőautomatások legfőbb érve az enyhébb bánásmód mellett azonban az, hogy ők a szórakoztatóipar legjobb adófizetői. Tavaly az állam összes játékadó-bevételének több mint a felét - mintegy 19 milliárd forintot - a nyerőautomatások fizették be, míg három évvel ezelőtt ez az öszszeg alig haladta meg a 8 milliárdot. Ráadásul a játékszervezők a Szerencsejáték-felügyelet tanúsága szerint 99,9 százalékban tettek eleget befizetési kötelezettségüknek.

A havi fix, játékhelyenként fizetendő 45 ezer forintos játékadón túl azonban még számos kötelezettség terheli a félkarú rablók üzemeltetőit. Az engedélyezési díj évente és gépenként 50, illetve 100 ezer forintba kerül, de a felügyeletnek jár még a bruttó játékbevétel 0,5 százalékát kitevő ellenőrzési díj is, az Országos Mérésügyi Hivatalnak pedig kétévente hitelesítési díjat kell fizetni. A bevételnek átlagosan két százalékát viszik el a helyi adók és az idegenforgalmi hozzájárulás - sorolja Péli László.

Bomba üzlet a félkarú

A nyerőautomatásoknak azonban még így sincs okuk panaszra, hiszen még egy szerény forgalmú, kialakult törzsvendégkörrel rendelkező kocsmában elhelyezett félkarú rabló is havonta 50 ezer forint tiszta hasznot hoz a konyhára. Jó fekvésű vendéglátóhelyen akár naponta is el lehet érni ekkora profitot, a nagy játéktermekben pedig a sokszorosát is - állítják a szakemberek.

A piac összbevétele pedig a növekvő elvonások ellenére folyamatosan növekszik. Tavaly a több mint 30 ezer pénznyerő automatát üzemeltető 1026 cég mintegy 43 milliárd forint tiszta bevételre tett szert, amely 27 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi forgalmat. A félkarú rablók piaci részesedése csaknem 47 százalék, amellyel megelőzik a sorsolásos szerencsejátékokat. A bruttó játékbevételt nézve is vitathatatlanul a pénznyerő automatáké a vezető szerep, hiszen tavaly az egész szerencsejáték-piacon keletkező 96 milliárd forintos tiszta haszon 45 százalékát tudhatták magukénak.

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Szerencsejáték Rt.

Korábban:

Kevesebbet von el az állam a szerencsejátékokból
(2002. november 22.)