Újabb mesterséges élénkítés Japánban

Vágólapra másolva!
Több mint 25 milliárd dollár értékben kíván vásárolni befektetési jegyeket a tőzsdén a japán kormányzat. A tervhez már Dzsunicsiro Koizumi miniszterelnök is áldását adta. A "tőkelöket" célja egyértelmű: a (tetsz)halott állapotban leledző gazdaság feltámasztása. Hogy a lépés valóban gyógyírt jelenthet-e Japán súlyos gazdasági gondjaira, kérdéses.
Vágólapra másolva!

Meglepő tervről számolt be az egyik japán hírügynökség a hétvégén. A Kyodo értesülései szerint a tokiói kormány hárombillió jenes (25,3 milliárd dolláros, 6251 billió forintos - a magyar GDP csaknem fele) élénkítő injekciót akar beadni a szigetország több mint egy évtizede betegeskedő tőzsdéjének, remélve, hogy a lépés újra életet lehel a börzébe. A tervhez állítólag Dzsunicsiro Koizumi kormányfő is áldását adta, azaz megvalósítása előtt már nincsen komolyabb akadály. A miniszterelnök a hírek szerint pártja, a jelenleg kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) erőteljes nyomására adta be derekát: az LDP képviselői a tőzsde megmentéséből értelemszerűen politikai tőkét kívánnak kovácsolni. Hogy a pénz pontosan honnan jönne, nem tudni, egy vezető LDP-képviselő a hétvégén azonban azt nyilatkozta, hogy e célra az állami nyugdíjalapokat lehetne felhasználni.

A Kyodo információi szerint a tranzakció a tőzsdén forgó befektetési jegyek (ETF-jegyek) vásárlásával valósulna meg. Ezek hagyományosan biztonságosabbnak számítanak a részvényeknél, a jegyeket kibocsátó s a tőzsdén invesztáló befektetési alapok ugyanis erősen diverzifikált (sokfajta részvényből álló, ezért alacsonyabb hozamkockázatú) portfólióval rendelkeznek. Az ETF-jegyeknek emellett az is előnyük, hogy elméletileg a teljes tőzsdei "részvénykínálatot" lefedik, azaz a kormányzat egy vállalatot sem részesítene előnyben egy esetleges "bevásárlás" során.

A piacgazdaság logikájának ellentmondó lépés (az állam ennyire közvetlen módon nemigen szokott beavatkozni a pénzügyi-gazdasági folyamatokba), jól jelzi a japán kormányzat elkeseredettségét. Ami persze nem a véletlen műve, a szigetország ugyanis több mint egy évtizede permanens válságban van - azon sok tízbillió jen ellenére, amelyet eddig a kormányok a gazdaságba pumpáltak.

Az elmúlt öt negyedévben Japán immáron negyedik recesszióját élte át az évtizedben, a lakosság továbbra sem hajlandó költekezni (pénzét inkább - a rendkívül alacsony kamatok ellenére - bankba rakja), a vállalatok veszteséget veszteségre halmoznak, a pénzügyi rendszer maródi, a bankok "bennragadt" hiteleiktől szenvednek, a munkanélküliség emelkedik, az állam eladósodott, s mindezt defláció (negatív infláció) tetézi. Ennek tükrében viszont a gazdaság szeizmográfjának tekintett börze gyengélkedése sem meglepő: a Nikkei tőzsdeindex a múlt héten 19 éves mélypontra került - a 9000 pontot súroló záróérték alig negyede az 1989. december 29-én elért 39 916 pontos mindenkori csúcsnak.

Hogy a legújabb élénkítő akció sikerrel járhat-e, ugyanakkor vita tárgya - írja a CNN online kiadása. Az elmúlt években számtalanszor tapasztalható volt ugyanis, hogy az állami injekciók nyomtalanul felszívódtak. A költségvetési pénzeket a lakosság nem elköltötte, hanem megtakarította, a bankokon és vállalatokon pedig a támogatások csak rövid ideig segítettek. Persze nem véletlenül - jegyzik meg elemzők -, az igazi gondok ugyanis strukturális eredetűek, amelyeket csak a felszín felkavarásával orvosolni nem lehet. A japán gazdaság rendbetételéhez bizony több kéne, általános liberalizáció, a szigorú kötöttségek feloldása: olyan lépések, amelyek a gazdaság megmerevedett szerkezetét "felpuhítják".

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Újabb bankkonszolidáció várható Japánban
(2002. szeptember 4.)