ISPA-támogatások: Sokat kapnának, de még nincsenek elegen

A héten vizsgálják meg az európai unió szakértői az évi 88 millió eurós magyar ISPA-keret felhasználásának módját és intézményi kereteit. Aggodalomra ad okot, hogy az Európai Bizottság tavaly azt ígérte, leállítja az ISPA-pénzeket, ha nem fejlesztik a támogatásokat osztó szervezetet. Ez viszont nemcsak az ISPA-támogatásokra alapozott beruházásokat végző MÁV-ot hozná kínos helyzetbe, hanem a csatlakozás után igénybe vehető támogatásokat is visszavetné.

A szombatot is munkával voltak kénytelenek tölteni a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) EU-támogatásokkal foglalkozó munkatársai, akik holnapra várják az unió revíziós embereit. A sietség egyik oka, hogy a legutóbbi ellenőrzéskor Brüsszel azt ígérte: leállítja az ISPA-pénzek folyósítását, ha Budapest nem teljesíti vállalt kötelezettségeit. Az EU-s házi feladatok egyike, hogy a segélyeket fogadó szervezetben szét kell választani három funkciót: a feladatok végrehajtását, figyelemmel kísérését (monitoringját) és ellenőrzését. Másrészt Brüsszel szerint ezekhez nincs elegendő és megfelelően képzett munkatárs. Végül a GKM-nek megállapodást kell kötnie a projektet menedzselő szervezettel a hatáskörök megosztásáról.

A támogatáselosztó rendszerrel kapcsolatban egyébként nemcsak az EU, hanem a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is kifogásolta, hogy a szervezet kapacitása elégtelen. A Magyar Hírlap úgy tudja, a csupán átlagos méretű segélykoordinációs és finanszírozási főosztályának kevesebb mint húszfős gárdája jelenleg körülbelül negyvenmilliárd forintnyi projektet görget maga előtt. Csakhogy már a csatlakozást közvetlenül követő időszakban is várhatóan legalább ötször annyi uniós forrás lesz a közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztésekre, mint jelenleg. (Most összesen évi 88 millió euró jut Magyarországra az összesen 1040 milliós ISPA-keretből.) Könnyen belátható, hogy ez nagyjából ötször annyi felmérendő, finanszírozandó és ellenőrizendő projektet is jelent majd.

Márpedig a 2004-es csatlakozás már kevesebb mint másfél év múlva bekövetkezhet, a rendszereket pedig előtte még élesben kellene kipróbálni az előcsatlakozási alapokon, hogy időben kiderüljenek a hiányosságok, és a munkatársak megfelelő gyakorlatra tegyenek szert. Erre hívta fel a figyelmet lapunknak nyilatkozva már a tavasszal Jürgen Köppen, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának vezetője. Hiába folynak ugyanis kemény tárgyalások arról, mekkora összeg áll majd Magyarország rendelkezésére 2004-től, ha felkészületlensége miatt képtelen lesz élni a lehetőségekkel.

Az átállás zökkenőmentessé tétele szempontjából ezért is logikus az unió előírása, amely szerint már az előcsatlakozási pénzeket (ISPA, SAPARD, PHARE) osztó szervezeteknek úgy kell leélni "utolsó éveiket", mintha az EU-tagokat megillető kohéziós és strukturális alapokhoz való hozzáférés szigorúbb követelményeinek kellene megfelelniük. Ezért volt aggodalomra okot adó, hogy az unió szakértői olyannyira elégedetlenek voltak az első vizsgálatuk alkalmával, hogy még az ISPA-pénzek teljes befagyasztása is szóba került.

A 2001 januárjában végzett vizsgálat során előkerült fő problémának egyértelműen a kapacitáshiányt találták. Idén tavaszig azonban a döntések hiányos végrehajtása miatt nem volt nagy előrelépés e téren. Egy idei júniusi kormányhatározat rögzítette végül csak a környezetvédelmi és a közlekedésfejlesztési pénzeket felügyelő tárcák közötti "munkamegosztást", s az ISPA-pénzek koordinációjával a miniszterelnökséget bízta meg. Ekkortájt készült el az a kézikönyv a GKM-nél is, amelyben a szükséges gyakorlati lépéseket is felsorolták - ezt az Európai Bizottságnak is benyújtották. Többek között a főosztály akkor 15 fős létszámának legalább kétszeresére bővítését és a közvetlenül az államtitkár-helyettes alá rendelt, elkülönített ellenőrzési egység kialakítását is vállalta a minisztérium - decemberi határidővel.

A jelenlegi létszámon felül így legalább tíz embert kell idén felvennie és betanítania a főosztálynak. Úgy tudjuk: az elmúlt hónapban hat új embert vettek föl, akik közül egy a már kialakított új ellenőrzési csoport tagja lesz. A június és szeptember között eltelt időszak során meglehetősen lassú felvételt a főosztályon azzal magyarázták lapunknak: a közlekedési és Gazdasági Minisztérium összevonását követő átszervezések miatt ideiglenesen "hátrébb sorolódott" a főosztály munkaerőigénye. Úgy tudni, a közlekedésben rendeződött a végrehajtás-szervezeti feltételeknek a tavalyi uniós vizsgálat során szintén kifogásolt helyzete is: a vasúti projektek megvalósításáért a MÁV felel, a közúti infrastruktúrafejlesztési projektekkel kapcsolatban pedig az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósággal és az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht.-vel kötöttek együttműködési szerződést.

A megtett lépések azonban korántsem biztos, hogy elegendőek lesznek az uniós szakértők megnyugtatására. Tavasszal, még az előző kormány idején például az EU visszadobta három szakértői segítségnyújtási projekt zárójelentést, mert azok nem mindenben feleltek meg az EU előírásainak.

Dóra Melinda Tünde, Rockenbauer Nóra

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

GKM