Akár ezermilliárd lehet az idei hiány

Húszmilliárd forint híján 1000 milliárd forintra rúghat az államháztartás idei hiánya. Ebbe beszámítandó az ÁPV Rt.-nél és a fejlesztési banknál keletkező deficit, ahogy azt az Európai Unió is teszi. Az 1000 milliárd a Pénzügyminisztérium előrejelzésén alapul, a szaktárca ugyanis a GDP hat százalékára teszi a hiányt. A piaci befektetők egyelőre nyugodtan szemlélik a mamutdeficit kialakulását, ám az elemzők szerint jövőre elengedhetetlen a hiány lefaragása.

A kormány az eredetileg tervezett 505,5 milliárd forinttal szemben decemberre 750 milliárd forintos államháztartási hiányt vár - jelentette be hétfőn a Pénzügyminisztérium. Az összeg már tartalmazza a mezőgazdasági termelők 60 milliárd forintos hitelállományát, amelyet átvállal a kabinet.

Ha hozzászámítjuk ehhez, hogy az EU-szabványok szerint az államháztartás része az ÁPV Rt., illetve a Magyar Fejlesztési Bank, akkor a hiány még 750 milliárdnál is magasabb. A PM szerint az EU-szabványok szerint mért deficit ez idén a bruttó hazai termék, a GDP hat százaléka is lehet, amely így 20 milliárd híján megközelítené az 1000 milliárd forintot. A piac rezignáltan vette tudomásul az újabb hiánynövelést, a forint - ettől függetlenül - némileg erősödött is hétfőn, a magyar állampapírok iránti külföldi bizalom töretlen.

Minőségi különbséget kell tenni az 1994-es adósságválság, valamint az államháztartás-hiány idei növekedése között, ennek ellenére a piac türelme sem lehet végtelen - vélekedett Békesi László egykori pénzügyminiszter. Békesi véleménye szerint nem szerencsés a magas államháztartási deficit, ám ennél sokkal nagyobb baj, hogy mindez a magyar gazdaság versenyképességének romlásával párosul. Ha jövőre a kormány - az EU-nak tett ajánlásai szerint - 4,5 százalékra csökkenti az EU-szabványok szerint mért deficitet, úgy, hogy teljesül a beígért adócsökkentési program, úgy a piac "eltűri" az idei magas hiányt.

A volt pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy 1994-ben a magyar szabványok szerint mért deficit 8,4 százalékra rúgott, míg ez idén 5,5 százalék lesz Békesi saját becslése szerint. A Bokros-csomag előtti évben a magyar államadósság a GDP 80 százalékára rúgott, míg ez ma kevesebb, mint 55 százalék, ami kedvezőbb a maastrichti kritériumnál is. 1994-ben klasszikus ikerdeficit alakult ki, vagyis ahogy romlott a belső egyensúly, ennek hatására nőtt a fizetési mérleg hiánya is. Idén is magas a folyó fizetésimérleg-deficit, ám ennek külkereskedelmi okai vannak, s nem az államháztartás gerjeszti a külső egyensúlytalanságot.

A magyar gazdaság fő problémája a versenyképesség-romlás: nőnek a bérek, az energiaárak mesterségesen alacsonyan maradtak, s felértékelődik a forint. Más szóval kibékíthetetlen ellentmondás feszül a költségvetési, a jegybanki és a jövedelempolitika között - fogalmazott Békesi László. Már a költségvetés módosításakor bebizonyosodott, hogy a tervezéskor előrevetített keretszámoktól eltávolodtunk, ezért sem volt meglepő a PM bejelentése - fogalmaz Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója. A 2000 végén, a világgazdasági fellendülés (utolsó) időszakában, készített kétéves költségvetés még viszonylag jogosan számolt gyorsuló, és nem lassuló gazdasági növekedéssel. A bruttó hazai össztermék növekedését (GDP) akkor például 5,5 százalékosra saccolták, míg a gazdaságkutatók jelenlegi előrejelzései szerint csak 3,2-3,4 százalékkal bővül idén a gazdaság. A szakértők szerint az ebből származó hatásokat csak súlyosbította a választások előtti költekezés éppúgy, mint a száznapos program.

Drámai szituációt az teremthetne, ha az eladósodás odáig fokozódna, hogy hiteltelenné vagy komolytalanná válik a hitelfelvevő - véli Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója. Szerinte az egyensúly visszaszerzése mindent megelőző kérdés lesz jövőre. Figyelembe véve azt is, hogy a Bokros-csomag óta - amikor 8,4 százalékos volt az MFB és az ÁPV Rt. nélküli hiány - folyamatosan csökkent a deficit, s idén növekszik újra először. A hiány csökkentése nem lesz könnyű, mivel a száznapos programnak vannak áthúzódó hatásai is, a közalkalmazottak megemelt bérét például jövőre is fizetni kell - tette hozzá.

Az államkassza alulnézetből

Az államkassza a hiányt nézve alig különbözik bármely háztartástól. Annyi hitelt kell felvennie, amennyivel többet költött a kelleténél. Kölcsönhöz több forrásból juthat, de először általában a lakossághoz fordulnak (államkötvényt bocsátanak ki), majd körülnéznek külföldön (és devizaadósságot halmoznak fel). Egy biztos: a kölcsönnek komoly ára lesz, amelyet valahogyan szintén ki kell majd gazdálkodni.

Minél nagyobb az adósságállomány, annál többet kell kamatként kifizetni, míg a bevételek nem feltétlenül növekednek hasonló tempóban. Az egyre növekvő fizetési kötelezettséggel akkor még csak-csak meg lehet birkózni, ha nagy hasznot hajtó beruházásokra használja fel a hitelfelvevő a pénzt. Ha viszont megélhetésére, azaz folyó kiadásokra veszi fel a kölcsönt, annak törlesztése miatt a bevételeinél jóval kevesebbet költhet csak. Így minél nagyobb mínuszban van, annál inkább meg kell húznia magát - adott esetben azoknak a beruházásoknak a rovására, amelyek 2004-ben vagy 2005-ben pénzt fialnának.

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Pémnzügyminisztérium

Korábban:

Akár 750 milliárd is lehet az államháztartási hiány
(2002. szeptember 16.)