Keveset keresünk, és ez egy jó ideig így is marad

Orbán Viktor volt miniszterelnök szerint az Európai Unióba (EU) csak a mostaninál jóval magasabb bérekkel szabad belépnünk. A kérdés: miből, hogyan és mikor kellene a munkavállalóknak többet fizetniük. Szakemberek szerint a csatlakozás nem jár árrobbanással, az infláció mérséklődni fog, és Magyarország versenyhelyzetét Európában a hazai nyomott fizetések még növelhetik is.

Kapkodja a fejét a választó. Az ellenzék veszélyes osztogatással vádolja a közszférában komoly béremelést végrehajtó MSZP-SZDSZ-kormányt. A volt miniszterelnök szerint viszont az uniós csatlakozás küszöbén elfogadhatatlanul kicsi a jelenlegi kormányfő béremelési javaslata. A kormánypártok szívügyüknek érzik a bérek korrekcióját, de újabb nagy "osztogatást" a belépés előtt nem terveznek.

Gál J. Zoltán kormányszóvivő szerint az Országos Érdekegyeztető Tanácson a kormányoldal részéről ajánlatként hangzott el a 3 százalékos béremelés. A tárgyalások még folynak, így még senki nem tudja megmondani, hogy milyen bérek lesznek a jövőben a versenyszférában. Természetesen a kormány számára rendkívül fontos az uniós csatlakozás után is a bérek versenyképességének megőrzése. A közalkalmazotti szférában történt jelentős béremelések is ezt mutatják.

Ôry Csaba fideszes képviselő is úgy véli, csökkenteni kell a béreknél fennálló elmaradást. A közszférában tett béremelések ösztönzően hatnak ugyan a versenyszféra béreire is, de emellett különböző adó- és járulékterhek csökkentésével is elő lehet segíteni az alkalmazotti bérek növelését. Szerinte a gazdaság jelenlegi növekedése lehetővé tenne 3 százalékosnál nagyobb arányú béremelést is teljesítménynövelő gazdaságpolitikával.

Szegények közt szegényen

Az természetes, hogy az Európai Unióban jóval többet keresnek az emberek, mint nálunk, az azonban meglepő, hogy az uniós belépésre váró országok között is milyen keveset ér a magyar fizetés. E jelentős aránytalanságokat említi a Népszabadság is egy korábbi cikkében: egyhavi fizetésből Németországban 4288 liter tejet, Lengyelországban 961 litert, Csehországban 910 litert, míg Magyarországon csupán 580 litert lehet vásárolni. A svájci Union Bank of Switzerland (UBS) felmérései szakmánként hasonlítják össze a fizetéseket. Eszerint egy budapesti autóbusz-vezető évi nettó jövedelme 2100 dollár, míg varsói kollégájáé 2700 dollár. Egy magyar munkavállaló a béréből több embert tart el, mint ahányat a kontinens hozzánk hasonló fejlettségű, illetve fejlettebb országaiban élő társa.

Csak lassú javulás lesz

Nagyot csalódnak majd azok, akik az uniós csatlakozástól a bérek rohamos emelkedését várják. Az árak hamarabb mozdulhatnak az egységes piac kiegyenlítő hatása miatt, de azok sem feltétlenül kezdenek gyors vágtába. Mindenesetre Portugáliában, Spanyolországban és Görögországban a bérek csak nagyon lassan kezdtek felzárkózni az uniós átlaghoz: 1989 és 1998 között például Spanyolországban a nem fizikai dolgozók bruttó keresete csak 29, a görögöké 54, a portugáloké viszont 94 százalékkal emelkedett, de ebben az időszakban a luxemburgi bérek is nőttek 42, a britek pedig 50 százalékkal. A fizikai dolgozók nettó bére a leggyorsabban a már 1973-ban csatlakozott Írországban (70), valamint Portugáliában (68) nőtt, de a spanyolokat (36) és a görögöket (47) megelőzte Luxemburg (55) és Nagy-Britannia (59) is.

A jelölteknél azonban már a csatlakozás előtt gyors volt a felzárkózás, igaz, nagyon mélyről indultak. 1993-tól 2000-ig Lengyelországban majdnem megduplázódtak a nettó bérek, de 54 százalékkal nőttek Csehországban, 48-cal Szlovákiában és 32-vel Magyarországon is. A szegényen csatlakozóknál az árak sokáig rohamléptekben hagyták maguk mögött a béreket. A csatlakozást követő évben Görögországban 23, Spanyolországban 8,8, Portugáliában pedig 11,67 százalékos volt az infláció, szemben a 3,6-os uniós átlaggal. Négy évvel később is még 20, 4, valamint 6,7 és 13,2 százalék volt a pénzromlás mértéke. Először 1995-ben, majdnem egy évtizeddel belépésük után közelítette meg az uniós átlagot (3,1) ezen országokban is az áremelkedés, amely a görögöknél még ekkor is 9 százalék fölött állt, de a spanyoloknál már 4,7, a portugálok esetében pedig 4,1 százalékra esett vissza.

Alacsony fizetések - jobb versenyhelyzet

Gács János, az ausztriai székhelyű Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (IIASA) gazdasági átmenet és integráció projekt vezetője szerint a legutóbbi kutatások azt jelzik: a magyar munkavállalói bér 1999-ben vásárlóerő-paritáson (vagyis az árkülönbségeket figyelembe véve) 30 százaléka volt az EU-átlagnak, ami mára már elérhette a 33-35 százalékot. - Az alacsony bérek semmi gondot nem okoznak a csatlakozásnál - mondta Gács János. - Ettől azért tartottak az EU országai, mert jelentős munkaerő-vándorlás esetén a magyar munkaerő jóval olcsóbb lett volna a kinti átlagnál. De az azóta elfogadott adminisztratív akadályok mellett kulturális korlátai is vannak a tömeges munkaerő-vándorlásnak, ami nem is fog bekövetkezni. "A magyar béreket közvetlenül nem befolyásolja az európai uniós csatlakozás - jelentette ki a kutató. - Maga a belépés közvetlenül nem hat a bérekre, hanem azok a gazdaság növekedésével párhuzamosan változnak. A döntő kérdés, milyen arányban növekszik a munka termelékenysége, és hosszabb távon ezt követik majd a bérek is." Az alacsony bérek szerinte nem teszik tönkre az országot, ellenkezőleg: a versenyképesség egyik fontos tényezőjének tekinthetők. Segítségükkel a magyarországi cégek az EU-belépés után megőrizhetik vagy akár növelhetik piacaikat, s ezzel a foglalkoztatás megfelelő szintje is biztosított. Az árszint hosszú idő alatt, folyamatosan egyenlítődik majd ki, "ársokktól" nem kell tartani. "A politikusok mindkét oldalról hajlamosak félreértelmezni a bérek és az EU-csatlakozás problematikáját, ezért fontos, hogy a közgazdászok a valóságos összefüggéseket megvilágítsák. Ki kell mondani: az EU-belépéssel összefüggésbe hozott bérkonvergencia mítosz" - szögezte le Gács János.

Portugália is gyönge bérekkel lépett be

Bod Péter Ákos közgazdász, volt jegybankelnök szerint az uniós csatlakozás következményeként lecsökken a magyar inflációs ráta. Így nem várható árrobbanás. Tíz év múlva a magyar árszint valószínűleg 30-35 százalékkal lesz magasabb a jelenleginél. A bérek pedig a duplájára nőhetnek - véli az egyetemi tanár, majd hozzáteszi, ezek teljesüléséhez optimális gazdasági folyamatok kellenek. Várhatóan eltűnnek az olcsó bérű munkahelyek, mivel az üzemek keletre vándorolnak, vagy pedig olcsóbb vendégmunkásokat alkalmaznak majd.

A közszférában történő béremeléseknél - mivel az államháztartás állja majd a cechet - egy fokozatos felzárkóztatási programra van szükség, ami a belépés után is tartani fog. A versenyszférában pedig a termelékenység növekedése fog arányos bérnövekedést hozni. Itt a növekedés jó, és az államnak nincs különösebb tennivalója. Az EU-nak nincsen úgymond "bérkövetelménye" a tagországokkal szemben. Portugália például igen nyomott bérekkel lépett be, mégis megmaradt. Amúgy az unióban senkinek sem érdeke, hogy drasztikus bérkülönbségek legyenek.

Kevés a pénzünk, de azt is eltitkoljuk

A magyar jövedelmi viszonyokat azért is nehéz összehasonlítani a nyugat-európaival, mert nálunk a szürke- és feketejövedelmek aránya még mindig nagyon magas. Nemcsak az illegálisan foglalkoztatottak, hanem a kényszervállalkozók magas száma miatt is. Kiss Péter munkaügyi miniszter szerint míg a 90-es évek elején a jövedelmek 30-33 százaléka származott a szürke vagy fekete zónából, ez mára 20-25 százalékra csökkent. A miniszter úgy véli, az EU-csatlakozás után ez az arány a jogharmonizáció és a különböző adó- és járulékterhek csökkentése miatt is kisebb lesz. Az uniós jog ugyanis precízen kimondja, ki számít vállalkozónak és ki alkalmazottnak. Így nem lehet majd valójában alkalmazottakat vállalkozóként foglalkoztatni. Ez a számon kérhető szabályrendszer is elősegíti, hogy kevesebb legyen a színlelt vállalkozás vagy a kényszervállalkozó. A járulékok és a közterhek csökkentése miatt az alkalmi munkavállalók száma is csökkenhet.

Európában "tisztes bér" jár a munkáért

Az Európai Unióban nincsenek kötelező előírások a bérekre vonatkozóan, ugyanakkor a bővítés során komoly megfontolás tárgya, hogy a csatlakozni kívánó ország miként viszonyul a munka tisztes díjazása és az esélyegyenlőség elvéhez, valamint ahhoz az alapelvhez, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér jár. Az európai szociális charta fogalmai szerint a "tisztes bér" a dolgozónak és családjának tisztes életszínvonalat biztosít. Ez jelenleg a nettó átlagkereset 60 százaléka.

Magyarországon a mostani minimálbér még a jelentős mértékű, 50 ezer forintra emelésével is csak a hazai nettó átlagkereset 53,2 százalékát érte el 2002 első negyedévében. "Ezzel még önmagában nem is lógnánk ki nagyon az uniós átlagból, mivel az EU nem egy tagállama marad el az áhított aránytól, de a hazai bérek alacsony színvonalát figyelembe véve már kevésbé rózsás a kép" - magyarázta a Magyar Hírlapnak Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) gazdaságpolitikai ügyvivője. Igaz ugyan, hogy egy aktív felnőtt esetében az 50 ezer forintos minimálbér már majdnem eléri a létminimumot, míg 2000-ben csupán 62 százalékát tette ki. A charta előírásai szerint azonban a kereseteknek a dolgozó családjának is rendes megélhetést kell nyújtania. Az egy aktív felnőttből és egy gyermekből álló család létminimumának azonban már csak mintegy 70 százalékát fedezi a nettó minimálbér, nem is beszélve a többgyermekes családokról.

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Bérek Nyugat-Európában és itthon: legalább 2,5-szer többet keresnek
(2002. augusztus 15.)