Német választások: a tagjelölteknek sem mindegy, ki nyer

A vasárnapi németországi választások legnagyobb tétje a német választópolgárok számára, hogy az országnak végre sikerül-e kilábalnia a mélyülő gazdasági válságból, és sikerül-e csökkenteni a magas, 8,3 százalékos munkanélküliséget. A két jelölt - a szociáldemokrata Schröder és a keresztény-konzervatív Stoiber - programja a végcélokat tekintve nem sokban különbözik. A választásoknak várhatóan nem lesz közvetlen hatása a magyar gazdaságra, az unió bővítésének időpontja azonban módosulhat.

A választások előtt mindkét esélyes jelölt kampányának egyik legfontosabb eleme volt a munkanélküliség kérdése. Idén augusztusban a németországi állástalanok száma elérte a 4,1 milliót, ami három éve a legmagasabb érték. A következő hivatalba lépő német kormánynak ezért egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy könnyítsen a munkaerő-piaci szabályozásokon, arra ösztönözve a vállalatokat, hogy több embert foglalkoztassanak, de az elbocsátásokat is könnyebbé tegyék - írja a Bloomberg hírügynökség.

A jelenleg kormányzó szociáldemokraták jelöltje, Gerhard Schröder kancellár munkahelyteremtéssel és a munkaügyi központok hatékonyságának növelésével, míg vetélytársa, Edmund Stoiber, az ellenzéki konzervatív pártok jelöltje a járulékos költségek csökkentésével, a munkavállalók jogainak kurtításával, az elbocsátások megkönnyítésével és az önfoglalkoztatást szigorító szabályok enyhítésével csökkentené a munkanélküliséget. Azonban bármelyik jelölt kerül is ki győztesen a választási küzdelmekből, bizonyosan erős szakszervezeti ellenállásra számíthat.

A jelenlegi kancellár munkaerő-piaci reformokra tett javaslataiban adókönnyítést és alacsonyabb kamatozású hitelfelvételi lehetőségeket helyezett kilátásba azoknak a vállalatoknak, amelyek részmunkaidős dolgozókat foglalkoztatnak abban az esetben, ha ezek a cégek jelenlegi munkanélkülieket vesznek alkalmazásba.

Stoiber és a CDU a munkanélküli-segélyben részesülők körét is csökkentené, és kizárólag azoknak folyósítaná, akik aktív munkakeresők; így az állástalanok fele kaphatna segélyt a jövőben. Az egy évnél hosszabb ideje munka nélküli német állampolgárok munkanélküli-segélyeire és szociális juttatatásaira fordított összeg az elmúlt évben 61 milliárd eurót tett ki, ami a GDP 3 százaléka.

A szakszervezetek véleménye szerint Stoiber javaslatai hosszú távon a munkavállalói jogok elsorvadásához vezetnének, ezért egy közös fizetett hirdetést tettek közzé a Süddeutsche Zeitung szerdai számában, amelyben arra buzdítják a szavazókat, hogy akadályozzák meg - a német sajtó egy részében csak bajor Darth Vaderként emlegetett - Stoiber hatalomra jutását.

A munkanélküliség kérdése a szavazók számára is az egyik legfontosabb döntési szempont, amit jelentősen befolyásolhatja az a tény, hogy Schröder tavaly tett könnyelmű ígérete szerint 2002 végére a munkanélküliek számát 3,5 millió alá fogja szorítani. Az ígéret teljesítésének hiánya jól megmutatkozott a közvélemény-kutatások eredményében is, egészen a közelmúltig, ugyanis a Stoiber vezette pártkoalíció állt az élen.

Romló gazdasági helyzet

Németország gazdaságának éves növekedése az elmúlt évben 0,1 százalékos volt, amellyel az utolsó helyre szorult Európában. A vállalatok fizetőképtelensége az idei év első felében 10 százalékkal nőtt, a részvénypiacok pedig - noha az amerikaihoz hasonló vállalati botrányok egyelőre elkerülték az országot - közel 40 százalékot veszítettek értékükből, kétszer annyit, mint a New York-i Dow Jones-index.

Németország másik épp aktuális problémája, hogy mára nyilvánvalóvá vált: képtelen tartani az EU stabilitási paktumában vállalt deficitcsökkentést, és az is kérdéses, hogy a GDP-arányos hiányt az unió által előírt 3 százalék alatt lehet-e tartani - írja pénteki számában a Napi Gazdaság.

A német gazdasági növekedés idei ütemére vonatkozó 0,75 százalékos becslés szakértők szerint túlzó, amit a héten közzétett makrogazdasági adatok is alátámasztanak. A szakemberek erre az évre 0,6 százalék körüli, 2003-ra pedig 2 százalékos növekedést prognosztizálnak, szemben a hivatalos 2,5 százalékos becsléssel. A szakértők által valószínűsített ütem nem elegendő a munkanélküliség további növekedésének megállítására - írja a lap.

A gazdasági bajokért sokan a korábbi kancellárt, Helmut Kohlt teszik felelőssé, mondván, hogy 16 éves kormányzása alatt már nyilvánvalóvá váltak a német gazdaság hanyatlásának első jelei. Bírálói szerint Kohl ennek ellenére nem tett semmi kézzelfoghatót a romlás megállítására.

A Schröder-kormány ugyanakkor hivatalba lépése óta több reformintézkedést valósított meg, mint Kohl 16 év alatt - írja összeállításában a BBC News Online. Ezek között legfontosabb az euró idén januári bevezetése, a bankok és vállalatok közti kereszttulajdonlások felszámolása és a hosszú távú adóreformok beindítása.

Fakuló bajor csoda

A választási kampány elején Stoiber kezében ott volt a bajor ütőkártya. Az ellenzéki jelölt előszeretettel hangoztatta, hogy Bajorországot rövid idő alatt egy egyszerű vidéki tartományból Németország Szilícium-völgyévé változtatta, ahol olyan cégek székelnek, mint a Siemens vagy az Infineon. Tény, hogy 1993 és 2001 között közel 350 ezren költöztek a tartományba Németország más részeiről.

Schröder és a szociáldemokraták ellenérvként azt hangoztatják, hogy ehhez a kétségtelenül jelentős mértékű fejlődéshez mintegy 4 milliárd eurós állami szubvenció és egyéb támogatások is kellettek.

Azonban a bajor csoda sem bizonyult hosszú életűnek. A munkanélküliség - ugyan még itt a legkisebb az országban, 5,9 százalékos - háromszor olyan gyorsan nő, mint az országos átlag. Ráadásul a tartományban működő nagy nemzeti cégek közül néhány komoly nehézségekkel küszködik, ilyen például a Kirch médiabirodalom, vagy a híradás-technikai cikkeket gyártó Grundig. A vállalatok fizetőképtelensége pedig a német tartományok közül a legnagyobb mértékben épp Bajorországban nőtt az idei évben.

Stoiber a globális gazdasági változásokat okolja a bajor csoda megakadásáért, azonban nyilvánvaló, hogy már nem ígérheti a bajor modell alkalmazását a német gazdaság egészére.

A választások hatásai Európára

Az általános tőzsdei hangulat szempontjából szinte mindegy, hogy ki győz vasárnap Németországban a parlamenti választáson, de egyes részvényeknél azért bonyolultabb a helyzet - vélik német elemzők. Brüsszelben ugyanakkor nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a választás végeredményének, elsősorban az uniós bővítésre gyakorolta hatásai miatt.

A tőzsdei elemzők egy dologban biztosak: a szeptember 22-i választást ugyan figyelmesen követik majd a tőzsdéken, de egyik erő győzelme sem okoz majd hullámzásokat. Egyes részvények profitálhatnak Gerhard Schröder kancellár szociáldemokratáinak újabb győzelméből, míg másoknak a keresztény párti Edmund Stoiber diadala jönne jól.

Szakértők szerint egy CDU-CSU-győzelem esetén erősödhetnek a nagy közszolgáltató cégek részvényei, mivel Stoiber elodázná az atomenergia már elhatározott feladását. Egy Stoiber vezette kormány valószínűleg csökkentené a megújítható energiaforrások hasznosításának támogatását is.

Tipikus Schröder-részvények ugyanakkor a félig állami vállalatok papírjai, például a postáé vagy a Deutsche Telekomé.

Brüsszelben sem várnak nagy politikai változásokat a vasárnapi eredménytől, bárki győzzön is. Az európai témák ugyanis csekély szerepet játszottak a választási kampányban, senki sem óhajtott foglalkozni részletesen olyasmivel, mint az Európai Unió bővítése vagy a költséges agrártámogatási rendszer átszabása.

A választások hatásai Magyarországra

A Napi Gazdaságnak nyilatkozó szakértők szerint a németországi választásoknak nincs rövid távú hatásuk a magyar gazdaságra. Az uniós csatlakozás időpontja és feltételei szempontjából azonban már egyáltalán nem közömbös, melyik jelölt kerül ki győztesen vasárnap. Stoiber győzelmével az uniós bővítés időpontja elhúzódhat és feltételei is megváltozhatnak - mondta a lapnak Gallai Sándor, a Budapest Economics politikai elemzője. A Stoiber által vezetett német kormánnyal ugyanis valószínűsíthetően nehezebben lehetne egyezségre jutni az agrártámogatási rendszerről szóló belső megállapodás kérdésében, így pedig az unióban ez év végéig biztosan nem születne egységes álláspont a közvetlen agrártámogatásokról. Ennek hiányában várhatóan csúszna a bővítés, és Magyarország 2004. január 1-jei tervezett csatlakozása is.

(Üzleti Negyed)

Korábban:

Németországi pártok: ki kicsoda
(2002. szeptember 20.)

Németországi választások: célfotó
(2002. szeptember 13.)