Der Standard: ikerhiány fenyegeti Magyarországot

Vágólapra másolva!
Az új magyar kormány a múlt kísérteteivel küszködik, amennyiben a 90-es évek közepéhez hasonlóan egyidejű költségvetési és fizetésimérleg-hiány fenyeget - írja szombat számában a Der Standard című bécsi lap. Akkoriban a kormánynak súlyos takarékossági intézkedésekkel kellett meghúzni a vészféket - tesz hozzá a cikkíró.
Vágólapra másolva!

Medgyessy Péter kormányfő azt reméli, hogy elkerülheti a hasonlóan radikális beavatkozást. Ám a költségvetési hiány elszabadulóban van, idén akár a GDP 8 százalékát is elérheti, még akkor is, ha a kormány hivatalosan 4 százalékkal számol. Ennek fő oka a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak emelésére tett választási ígéretek teljesítésében keresendő. E lépések célja az volt, hogy kiegyenlítse az elmúlt évek súlyos vásárlóerő-csökkenését, a bérszínvonalat a kilencvenes évek szintjére emelje, és felszámolja a bérrendszer súlyos torzulásait - idézte a szerző Rejtő Pétert, Ausztria magyarországi külkereskedelmi megbízottját.

Az intézkedéseket azonban - bármennyire is szükségesek voltak szociálpolitikai szempontból - az Európai Unió veszélyesnek ítélte, amikor az országjelentésben figyelmeztetett, hogy a bérfejlesztésnek újra párhuzamosnak kell lennie a termelékenység növekedésével, továbbá hogy csökkenteni kell a költségvetési hiányt, és halogatás nélkül hozzá kell látni az egészségügy reformjához.

A konjunktúra élénkítését is célzó vásárlóerő-növekedést a kormány idén szakértők szerint a fizetési mérleg hiányának 4,5 százalékra való megduplázásával fizeti meg. Ennek oka a fogyasztás által növelt import mellett az idegenforgalom bevételeinek csökkenésében és a csekélyebb külföldi beruházásokban keresendő.

A lap szerint Fazakas Szabolcs képviselő - akiről a szerző szerint azt tartják, hogy Magyarország jövendő EU-biztosa lesz - ezzel egyetért, ám úgy véli, segíthet a területi kiegyensúlyozatlanság kiküszöbölésében az a tény, hogy Magyarország a tartós növekedés útján van, amely idén 3,5 százalékot tesz ki. A magyar képviselő szerint az uniós csatlakozás után a kormány a strukturális programok segítségével határozottabban folytathatja a diszparitások leépítését.

Ennek ellenére még hosszú az út a különbségek kiegyenlítődéséig, de ehhez hozzá tartozik a jobb képzés és a nagyobb mobilitás is, amelyek közül az utóbbit a mentális akadályok mellett a működő lakáspiac hiánya is megbénítja. Mivel az állam a kilencvenes évek közepén a lakókra hagyta tulajdonként a lakásokat, alig vannak elérhető árú bérlakások, a szociális lakásépítkezés leállt. Így Nyugat-Magyarországon, ahol a multinacionális vállalatok székelnek, már munkaerő-hiány van, míg az ország keleti, közlekedési szempontból is fejletlen részén 20 százalékos a munkanélküliség - írja a Der Standard.