Kamatot vágott a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 8,5 százalékosra csökkentette a jegybank irányadó kamatát. Az Európai Központi Bank legutóbbi kamatcsökkentése után a lépés várható volt, de több ágazati szövetség az ipar versenyképességének növelése érdekében ennél nagyobb kamatcsökkentést sürgetett. Járai Zsigmond jegybankelnök nyilatkozataiban kiállt az erős forint mellett, elutasítva az árfolyam-politikát ért kritikákat.

A forint utóbbi időszakban tapasztalt erősödése a monetáris kondíciók szigorodását eredményezte. Az EKB december 5-i kamatcsökkentése növelte a forintbefektetéseken realizálható többlethozamot, ugyanakkor az uniós csatlakozás feltételeiről született megállapodás mérsékli a forintbefektetések elvárt kockázati prémiumát - áll a Monetáris Tanács hétfői üléséről kiadott közleményben. A testület ezért úgy döntött, hogy 50 bázisponttal, 8,5 százalékosra csökkenti a jegybank irányadó kamatát. A Monetáris Tanács állásfoglalása szerint a jegybank inflációs célja az alacsonyabb kamatszinttel is teljesíthető.

A jegybank lépésére a forint árfolyama nem reagált: az árfolyam a kamatcsökkentés előtt 14,61 százalékon állt a sáv erős oldalán, azt követően pedig 14,69 százalékig emelkedett, és a hivatalos kereskedési idő végéig ott is maradt - közölte a távirati iroda. Piaci vélemények szerint a forint gyengülése csak a mostaninál nagyobb mértékű, 100-200 bázispontos kamatcsökkentéssel érhető el.

A bérek rontják a versenyképességet

A jegybank legújabb, hétfőn nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint a feldolgozóipari cégek versenyképessé-gének romlásában a forint felértékelődése csupán 30 százalékban felelős; döntő hatása a vállalati béremeléseknek volt. A központi bank szakértői szerint rögzített árfolyam mellett is romlott volna a cégek versenyképessége: a sávszélesítés óta a nominális felértékelődés a reálfelértékelődés 40 százalékát eredményezte.

Mint arról az [origo] korábban beszámolt, a magyar ipar versenyképességének növelése érdekében a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is radikális, akár 200 bázispontos alapkamat-csökkentést szorgalmazott, sőt a gyáriparosok az általuk elhibázottnak tekintett monetáris politika miatt a jegybankelnök lemondását követelték. Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában több kormánypárti politikus is egyetértett a szakmai szövetségek kritikájával.

Járai Zsigmond jegybankelnök korábbi nyilatkozataiban védelmébe vette a monetáris politikát: úgy vélte, hogy a cégek versenyképessége 80 százalékban a túlzott bérkiáramlás miatt erősödött, így a radikális kamatvágás nem javítaná érdemben a magyar vállalatok helyzetét.