Már csak 4 százalékos GDP-növekedést vár a PM

Az idén a GDP növekedése várhatóan megközelíti a 4 százalékot - derül ki a Pénzügyminisztérium legfrissebb gyorsjelentéséből, azonban a tárca korábbi előrejelzéseiben a 2003-as évre 4-4,5 százalékos GDP-bővülést jelzett. Az idei költségvetés is 4,5 százalékos GDP-növekedéssel számolva készült.

A Pénzügyminisztérium jelentése, mely a múlt évi és az ez év januári folyamatokat elemzi, megállapítja: a jelentős jövedelemkiáramlás miatt tavaly a gazdasági növekedést elsősorban a fogyasztás és az állami beruházás húzta. A GDP szerkezete meglehetősen kedvezőtlenül alakult.

2003-ban a költségvetési szférában megvalósult béremelések áthúzódó hatása miatt még akkor is legalább 5-6 százalék körüli lakosságifogyasztás-növekedést valószínűsít a jelentés, ha a munkaadók csak visszafogottan emelik a béreket.

Erre az évre a Pénzügyminisztérium a beruházások 4-5 százalékos növekedésével számol, annak ellenére, hogy a költségvetési kiigazítás keretében az államilag finanszírozott fejlesztések némileg visszaszorulnak. A kedvezőbb külső konjunktúra és a vállalatok bérterheinek csökkentése a szaktárca szerint lehetőséget ad az üzleti szférában a beruházások gyorsabb bővülésére.

A bizonytalan világgazdasági helyzet miatt valószínűleg romlanak majd az ország fő exportpartnereinek növekedési kilátásai, ezért idén az kivitel 6 százalékkal nőhet, miközben az import 7 százalék körül bővülhet - írja a jelentés. Korábban a tárca 9-11 százalékos kivitelbővüléssel és ugyanekkora behozatalnövekménnyel számolt.

A PM előrejelzése szerint idén a bruttó átlagkereset 10-11 százalékkal, a nettó átlagkereset 13-14 százalékkal bővül, és továbbra is viszonylag magas lesz az egy keresőre jutó reálbér-emelkedés, idén 8 százalék körül alakul.

Az éves átlagos infláció az idén 5,2 százalékra mérséklődik a tárca előrejelzése szerint. A tavalyi 3,4 milliárd eurós deficit után az áruforgalmi hiány az idén 4-4,5 százalékra emelkedik, és a 2,8 milliárd eurós folyó fizetési mérleg-deficit 3-3,5 milliárd euró között alakul majd.

A lakossági fogyasztás dinamikája visszaesésére számít a Pénzügyminisztérium, míg tavaly a lakossági fogyasztás 8-9 százalékkal emelkedett, az idén csak 5-6 százalékkal bővül.

A tárca évi 1-2 százalékos reálfelértékelődést tart optimálisnak

A magyar gazdaságban rejlő növekedési lehetőségek akkor használhatók ki, ha az évi reálfelértékelődés nem haladja meg az 1-2 százalékot - írja a Pénzügyminisztérium gyorsjelentése.

A minisztérium szerint az elmúlt két év alatt a reálfelértékelődés fogyasztói árindex alapon 16 százalék volt. A feldolgozóipar fajlagos munkaköltségeit figyelembe véve a magyar valuta 19-20 százalékkal lett erősebb. Mindez az általános, elhúzódó dekonjunktúra mellett nagy mértékben rontotta a versenyképességet.

A gyorsjelentés értékelése szerint a januári spekulációs támadás rávilágított az ellentmondásra az árfolyamsáv korlátai és a jegybanki inflációs célok között. A spekulációs támadás megfékezése sikeres volt, a Monetáris Tanács a jövő évi inflációs célok teljesülésére helyezte át a hangsúlyt.