Kína (BT állandó tag)

A világ legnépesebb országának gazdasági összteljesítménye az idén a várakozásokat meghaladva 8 százalékkal nőtt - az állami statisztikai hivatal szerint. Tavaly 7,3 százalékkal nőtt a kínai GDP. Elemzők szerint a jelentős növekedés mozgatója a beruházás, a belső fogyasztás és a külső kereslet növekedése volt. Kínában 3,59 milliárd dollár volt januárban az új közvetlen külföldi befektetések összege, 48,2 százalékkal több, mint tavaly januárban. A külföldi cégeket az alacsony bérköltségek és a piaci kilátások vonzották Ázsia második legnagyobb gazdaságába.

A megélhetési különbségek nagyok Kínában: a China Youth Daily című lap szerint a lakosság leggazdagabb egyötödéé a vagyon és a jövedelmek 51 százaléka, a legszegényebb egyötödéé pedig a 4 százaléka. A lakosság 3,5 százalékának van évi 20 ezer jüan (2400 dollár) fölötti jövedelme, de a lakosságnak több mint a fele kevesebbet keres évi 2000 (kb. 54 ezer forint) jüannál. A kínai kormányzat az utóbbi időben gazdasági reformok sorozatával próbálja megváltoztatni a kialakult helyzetet.

Az olajipar jelentős változásokon ment keresztül: 1998-ban a központi állami olajvállalatokat két különböző részlegre osztották, ezek a nemzeti olajtársaság, a China National Petroleum Corporation (CNPC) és a nemzeti petrokémiai társaság, a China Petrochemical Corporation (Sinopec). A két cég regionálisan megosztott, a CNPC északon és nyugaton, a Sinopec pedig délen működik.

Kína a világ harmadik legnagyobb nyersolajfogyasztó országa, az Egyesült Államok és Japán után. 2001-ben a kőolajfogyasztás naponta közel 5 millió hordót tett ki, ami jelentős változás volt az 1999-es napi 4,3 millió hordóhoz képest. A saját termelés szintje 2001-ben napi 3,3 millió hordó volt. Elemzők arra számítanak, hogy a következő évtizedben Kína lehagyja Japánt, és 2020-ra eléri a napi 10,5 millió hordós fogyasztást.

Kína növekvő olajfogyasztása miatt egyre jobban rászorul az olajbehozatalra. A legnagyobb olajbeszállítója Szaúdi-Arábia, de Kína a növekvő árak miatt egyre jobban függetleníti magát a közel-keleti, illetve az OPEC importtól, írta a Taipei Times. Kína ezért mindinkább Oroszországra és Angolára támaszkodik olajbehozatalában. Ezzel együtt a kínai olajtársaságok egyre jobban összpontosítanak a külföldi olajfeltárásra és termelésre. A CNPC-nek koncessziós joga van Kazahsztánban, Venezuelában, Szudánban, Irakban, Iránban, Peruban és Azerbajdzsánban.

A kínai kőolajipar elsősorban a hazai piacot látja el, egy kisebb exportmennyiségtől eltekintve. Japánnak napi 50 ezer hordónyi olajat szállít. Legnagyobb kereskedelmi partnerei az Egyesült Államok (export 21%, import 10%), Japán (export 10%, import 18%) és Dél-Korea (import 10%).

Kína elektromos energiáját 82 százalékban nyeri kőolajból, 17 százalékát vízi erőművekből és 1 százalékát nukleáris energiából.