A helyettes-államtitkár elmondta: a bevételek teljesítésében nincs elmaradás és a kiadások terén sincs nagyfokú elfutás. Várfalvi István szerint nem okoz gondot az a tény, hogy a költségvetés számításánál 4,4 százalékos bruttó hazai termék (GDP) növekedést vettek figyelembe, a prognózis azonban jelenleg már csak 4 százalék. A 0,4 százalékponttal alacsonyabb növekedés ugyanis csak kisebb bevételkiesést okoz a társasági adónál, amit bőven ellensúlyoz a bérkiáramlásból származó bevételi többlet.
Az államháztartás első két havi alakulását 1999-ig visszamenőleg megnézték. A hiány mértéke az előirányzathoz képest 1999-ben 46,6 százalék, míg 2000-ben 25,5 százalék volt. A helyettes államtitkár elmondta, hogy tavaly az összehasonlítás érdekében kiszűrték az egyszeri hatásokat, így a hiány mértéke február végén az éves előirányzat 22,1 százalékát tette ki.
Várfalvi István elmondta, hogy a bevételeknél az általános forgalmi adó növekménye magasabb is lehetett volna, ha 2003-tól nem enyhítenek az áfa-visszautalás szabályain. A visszautalások összege februárban 139,4 milliárd forint volt, ami közel 20 százalékkal magasabb a 2002 februárinál. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a fogyasztási és jövedéki adónál jelentős, 10 milliárd forintot meghaladó tétel húzódott át a márciusi hónapra.
A kiadási oldalon a lakástámogatásokra fordított 18,9 milliárd forint már az éves előirányzat 23,2 százalékát teszi ki. A helyettes államtitkár ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az első két hónapban háromhavi kifizetést teljesítettek, az így számolt havi átlagos 6 milliárd forint pedig az eredeti előirányzaton belül van.
A társadalombiztosítási alapoknál februárban 45,7 milliárd forint hiány keletkezett, így az első kéthavi deficit 87,8 milliárd forintra nőtt. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az évközi eloszlásnak megfelelő 46,2 milliárd forintos időarányos hiányt jelentősen meghaladó deficit több időleges jellegű, a finanszírozás sajátosságaihoz kapcsolódó tényező következménye. Így például a nyugdíjbiztosítási alap költségvetési támogatásának átutalása negyedévenként történik és ugyanez a helyzet a magánnyugdíj-pénztárakba átlépettek kieső bevételeinek pótlásánál.
A Pénzügyminisztérium adatai szerint a központi költségvetés devizaadóssága az év első két hónapjában 185,9 milliárd forinttal nőtt. A növekedés 244,1 milliárd forintos devizakötvény-kibocsátás, illetve 129,1 milliárd forintos devizahitel-törlesztés eredményeként alakult ki. A forint árfolyamának gyengülése 70,9 milliárd forinttal növelte a devizaadósságot. A devizaadósság állománya februárban 2.453,2 milliárd forint volt. Az adósságállomány értéke forinthitelekkel együtt 9873,5 milliárd forintot tett ki. A forintadósság az év első két hónapjában 463,8 milliárd forinttal emelkedett, így 7420,4 milliárd forintot tett ki.