Adókedvezményekkel és egyéb módon rendszeres pénzbeli megtakarításra kellene ösztönözni a magyar háztartásokat - javasolta Bod Péter Ákos volt ipari miniszter és jegybankelnök a minap a budapesti tőzsdén. Kijelentése nyilván része a börze kampányának, amelyet nemrég hirdetett meg a tőzsde a hazai befektetési kultúra fejlesztésére és a hosszú távú megtakarítások arányának növelésére, ám a lényegből ez semmit sem von le. A magyarok valóban vészesen keveset takarítanak meg.
Kérdés persze, hogy lehet-e egyáltalán bármit tenni, a takarékossági kedv ugyanis - béremelkedés ide vagy oda - folyamatosan romlik. A jegybank erre az évre például a korábban vártnál is kisebb megtakarítási rátával számol, s már jövőre sem bízik a javulásban. Az első negyedévben a pénzügyi megtakarítások mérlege - példátlan módon - negatív lett, s a hét elején közzétett inflációs jelentésben az a rossz hír áll, hogy a második negyedévben sem emelkedett jelentősen. Míg korábban jóval tíz százalék felett alakult a megtakarítási ráta, azaz a családok száz forint jövedelemből tízet félretettek, addig a fogyasztás felfutása, illetve az egyre növek
vő hitelfelvétel következtében ez a felére esett, majd tavaly még tovább süllyedt.
A 3,2-3,3 százalékos ráta már alulmúlja az Egyesült Államok májusi, 3,5 százalékos megtakarításait is, holott az amerikai háztartások legendásan nagy hitelfelvevők. Ráadásul az a kevés pénz, amit félretesz a lakosság, továbbra is túlnyomórészt a rövid távú bankbetéteket gyarapítja. Ezért a lakossági megtakarítások szerkezete jelentősen eltér az európai országokétól.
A megtakarítások 10 százaléka még a matracban van
Horváth Zsolt, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója korábban megemlítette, hogy míg a fejlett európai uniós tagállamokban az értékpapír-befektetések dominálnak, addig a magyarországi lakossági megtakarítás 63 százalékát a készpénz, vagy a legegyszerűbb konstrukciójú bankbetét adja. A BÉT vezérigazgatója szerint még rosszabb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a teljes lakossági megtakarítás tíz százalékát, gyakorlatilag 850-900 milliárd forintot otthon, a párnákban tart a lakosság.
Több fejlett európai országban a lakossági megtakarítások legalább harmada értékpapírokban fekszik. E megtakarítási forma jellemzően hosszú távú, ezért alkalmas a gazdaság finanszírozására. Ebben pedig nagy szerep hárul a háztartásokra, ha viszont a lakosság egyre kevesebbet tesz félre, az államháztartás hiányát csak külföldről lehet finanszírozni - áll a Magyar Hírlap összeállításában.