2017-re összeomolhat a nyugat-európai nyugdíjrendszer

Vágólapra másolva!
Alig 15 év múlva, de legkésőbb 2027-re Nyugat-Európában az öregségi nyugdíjban részesülők száma és a nyugdíjak összege nagyobb lesz annál, amit az egyes országok költségvetése az akkori adókból, és járulékokból ki tud gazdálkodni. A nyugdíjrendszer átalakítását ugyanakkor egyetlen kormány sem meri magára vállalni - írja a Népszabadság.
Vágólapra másolva!
Forrás: ORIGO
Forrás: ORIGO

Brüsszelben napvilágot látott elemzések szerint másfél évtizeden belül a lakosság elöregedése, a munkavégző lakosság arányának csökkenése, illetve az adó- és járulékterhek növelésének korlátai oda vezetnek, hogy a kormányok képtelenek lesznek biztosítani a majdani igényeknek megfelelő nyugdíjellátást. Borúlátó szakértők szerint a jelenlegi 10-12 százalék helyett, ennek 3-4-szeresét kell majd nyugdíjfizetésekre költeni, ami gyakorlatilag lehetetlen.

A megoldáshoz gyökeres változtatásokra van szükség a nyugdíjrendszerben - vélik a szakértők. Ennek egyik legfontosabb része, hogy várhatóan meg kell szüntetni az európai szociális modell egyik legalapvetőbb pillérét, a nyugdíjaskori létbiztonság állami garanciáját, azaz ki kell mondani: az állam nem lesz képes a járadékfizetőket megillető juttatások kifizetésére.

leftGyors üzleti internet ADSL-en csak most havi nettó 8 920 Ft-tól/uzleti_internet/adsl_pro.htmlADSL Profi

Az ilyen reformintézkedést bejelentő kormány ugyanakkor csaknem biztosra veheti a bukást a következő választásokon, mivel a szavazásra jogosultak egyre nagyobb százalékát teszik ki a nyugdíjasok, ráadásul a fiatalok gondolkodásmódjába is bevésődött, hogy idős szüleikről az állam gondoskodik. Szemükben szerzett jognak számít a nyugdíjrendszer által biztosított életszínvonal fenntartása, amelybe beletartozik a megfelelő lakás és rezsijének kifizetése, az egészséges táplálkozás és az orvosi ellátás biztosítása, a művelődési és szórakozási igények kielégítése.

Jelenleg Nyugat-Európában a skandináv országokon kívül kevés olyan állam van, ahol ekkora nyugdíjat kapnak a jogosultak, ugyanakkor rendelkeznek akkora saját vagyonnal, hogy ennek hozadékából az elvárt alsó-középosztálybeli életszínvonalat biztosíthassák maguknak. Szakértők szerint ebből az következik, hogy nem a nyugdíjakat kellene emelni, hanem azokat a lehetőségeket bővíteni, amelyekkel a nyugdíjasok képesek kiegészíteni jövedelmüket.

A magyar nyugdíjrendszer jellemzői/uzletinegyed/ado/nyugdij/20010912nyugdijrendszer.html

Ennek egyik lehetséges módja a magán-előtakarékosság, amellyel csupán az a gond, hogy arra a nyugat-európai lakosság alig fele képes, és nekik is csupán a fele hajlandó arra, hogy magánnyugdíj-pénztárba, vagy járulékra váltható életbiztosításba fizesse megtakarított pénzét. Akik viszont képesek arra, hogy takarékoskodjanak amúgy is magas nyugdíjra számíthatnak, az alacsony nyugdíjjal rendelkezők ugyanakkor képtelenek takarékoskodni.

Egyik megoldásként marad tehát a nyugdíjkorhatár emelése - például 70 éves korra -, azonban ez fokozná a munkanélküliséget, merevítené a munkaerőpiacot, és emelné a közalkalmazottak számát. Másik megoldás, hogy a bevándorlók adóiból finanszíroznák a nyugdíjrendszert, de az amúgy is nagy számú bevándorlók számának további növelése ellen kimondva kimondatlanul tiltakozik a szokásait, életformáját féltő nyugat-európai polgár - írja összeállításában a Népszabadság.