Börtön vár a volt Parmalat-főnökre

Akár tizenöt év börtönbüntetést is kaphat Calisto Tanzi, a Parmalat olasz élelmiszeripari konszern letartóztatásban lévő alapítója, volt elnök-vezérigazgatója. Tanzit a milánói nyomozók adócsalással és mérleghamisítással vádolják. Az olasz ügyészségi vizsgálat során annyi már kiderült, hogy a holding mérlegeit 1988 óta rendszeresen meghamisították, amivel legalább 8,7 milliárd eurós felhalmozott hiányt igyekeztek palástolni.

Castilio Tanzit néhány napos spanyolországi tartózkodás után szombaton este tartóztatták le Milánóban, mielőtt még találkozhatott volna ügyvédjével, Michele Ributtival. Tanzi, aki 52 százalékos részesedésével a Parmalatnak még mindig a legnagyobb tulajdonosa, perdöntő dokumentumok megsemmisítésére készült. Elfogásában a rendőrség segítségére volt egykori pénzügyi igazgatója, Fausto Tonna, aki Tanzit tette felelőssé azokért a hatalmas adósságokért,  amelyek végül a konszern pénzügyi összeomlásához vezettek.

A nyomozók Tonna segítségével próbálják felgöngyölíteni az öt kontinensen kiépített vállalatbirodalmat. A külföldön, többek között a Kajmán-szigeteken bejegyzett cégek segítségével kerülték meg az adófizetést, mosták tisztára a "fekete pénzeket".

A Parmalat - amelyet a gazdasági sajtó az "európai Enronnak" nevez - szerdán csődvédelmet kért egy pármai bíróságon, amelyet gyorsított eljárásban meg is kapott. A gyorsított eljárást az olasz kormány kedden kiadott rendelete tette lehetővé. Az olasz ipari minisztérium egyszersmind kinevezte a Parmalat két hete szolgáló új elnök-vezérigazgatóját, a jeles cégmentő hírében álló Enrico Bondit a Parmalat gondnokává, a cég átszervezése céljából. Ezt ugyancsak a kedden kiadott rendelet tette lehetővé. 

Az olasz kormány szeretné megmenteni a Parmalatot: az 1961-ben alapított vállalat ma Olaszországban a hetedik ipari vállalkozás, a botrány előtt több mint 2 milliárd eurót ért a tőzsdén, most alig 80 millió euró a piaci értéke, jelenleg harminc országban 35 ezer embert foglalkoztat. A mentőakció elemzők szerint drága lesz, és beleütközhet az EU állami segítségről szóló, korlátozó szabályaiba. Az olasz kormány kedden hivatalosan kérte az Európai Uniót: ismerje el válsághelyzetnek az olasz tejiparban kialakult állapotokat, és ezzel tegye lehetővé az állami segítséget. 

Az első hírek szerint Bondi vagyonrészek eladásával fog kísérletezni a vállalat magjának megmentése végett. A mentőtervet 180 napon belül kell beadnia az ipari minisztériumba jóváhagyásra. A Parmalat-kötvények tulajdonosai szerdán támogatólag fogadták Bondi kinevezését gondnokká. Közben az olasz kormány gőzerővel dolgozik azon is, hogy január elejére összehozzon egy másik rendeletet is az olasz részvénypiac-felügyeleti hatóság, a CONSOB jogainak erősítésére. Most kiderült, hogy a CONSOB már a kilencvenes évek elején felfigyelt a Parmalatra, de a hatalma nem volt elegendő. 

Az eddigi szabályozás szerint a felügyeleti hatóság kérhet ugyan iratokat a cégektől, de ha azok nem adják ki a kért dokumentumokat, akkor a CONSOB csak hosszadalmas bírósági eljárás révén juthat hozzá - esetleg - a szükséges papírokhoz. Az olasz központi bank elnöke, Antonio Fazio szerdán a felügyeleti rendszer elégtelenségét okolta a Parmalat-ügyért. A kilátások azonban még kétesek: az olasz ipari minisztérium ugyanis egységes új felügyeletet szeretne, és akkor a központi bank jelenlegi bankfelügyeleti illetékessége  csorbulna. 

Az olasz ügyészségi vizsgálat során annyi már kiderült, hogy a Parmalat holding mérlegeit 1988 óta rendszeresen meghamisították, amivel legalább 8,7 milliárd eurós felhalmozott hiányt igyekeztek palástolni. Ebben van 2,9 milliárd eurónyi kötvénytartozás is vissza  nem vásárolt kötvények után, jóllehet a könyvekben ezeket már  visszavásároltként tüntették fel. A sajtó ugyanakkor tízmilliárd euró eltűnéséről beszél.