Növekvő kiadások az uniós költségvetésben

A kiadások mérsékelt növelésével és a prioritások átrendezésével kívánja biztosítani az Európai Bizottság a nagyobb létszámú és a nagyra törő terveket szövögető EU működéséhez szükséges forrásokat a 2007 és 2013 közötti periódusban. A mezőgazdasági kiadások aránya csökkenne az uniós költségvetésen belül, és az időszak végére a növekedési és foglalkoztatási kohézió válna a legnagyobb költségvetési tétellé - írja a Bruxinfo.

Elutasítja a "kevesebb pénzen többet" logikáját az a kedden elfogadott dokumentum, amelyben az Európai Bizottság ismerteti elképzeléseit a kibővített Európai Unió 2007 és 2013 közötti finanszírozásáról. A koncepció, amelyet valamikor 2004 nyarán követ majd hivatalos javaslat, az EU új politikai prioritásainak - a bővítésnek, a fenntartható fejlődésnek, a biztonságnak és a nagyobb világpolitikai szerepvállalásnak - rendeli alá az uniós költségvetési forrásokat.

Az Európai Bizottság a 2007-től kezdődő hét esztendőben éves átlagban a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,14 százalékát szánja a tényleges kifizetésekre. Ez a szint bőven a kiadások jelenleg érvényes felső határának tekintett érték, a GNI 1,24 százaléka alatt marad, de a nemzeti összjövedelem százalékos arányában felülmúlja a kifizetések jelenlegi szintjét. Idén, a bővítés első évében az EU a GNI 0,98 százalékát tervezi kifizetésekre, de például 2006-ban is csak 1,09 százalékot. A kiadások magasabb szintjét a Bizottság szerint nagyrészt az újonnan csatlakozó országok szükségletei indokolják.

Az Európai Bizottság kiemelte, hogy az éves kiadások szintje a hét év átlagában 0,10 százalékponttal a bűvös 1,24 százalékos küszöbérték alatt marad majd. Elemzőknek ugyanakkor szemet szúrt, hogy a bizottsági koncepció hallgat arról, hogy a pénzügyi kötelezettségvállalások szintjén mennyit nyom a csomag. A pénzügyi kötelezettségvállalás az adott évben meghatározott célokra és projektekre szignált pénzt jelenti, a tényleges kifizetések ennél - például a több éven át futó projektek esetében - mindig kisebbek. Az utánaszámolásból kiderül, hogy 2013-ban, a költségvetési időszak utolsó évében a teljes pénzügyi kötelezettségvállalás 158,45 milliárd euróval egészen bizonyosan meghaladja majd a GNI 1,24 százalékát és valahol 1,27 százaléknál állapodik meg (feltéve, hogy a GNI éves növekedése valóban annak megfelelő ütemben alakul, ahogy arra Brüsszel számít).

Az Európai Bizottság javaslata szerint a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló források nem lineáris vonalat követnének, hanem a szükségleteknek megfelelően ingadoznának. Ilyen kicsúcsosodást hozna a 2008-as év, amikor a tényleges elérnék a GNI 1,23 százalékát. Rá egy évre - 2009-ben - ugyanakkor közel 10 milliárd euróval kevesebbet költenének, hogy aztán a periódus végére ismét felmenjenek a kifizetések.

Megfigyelők szerint több mint kérdéses, hogy különösen a spórolást erőltető nettó befizető országok lenyelik-e majd azt, hogy Brüsszel sokkal nagyobb kiadással számol.

Kevesebb pénz a mezőgazdaságra

Az Európai Bizottság a jelenlegihez képest átrendezte a költségvetés szerkezetét és a változó prioritásokat tükrözve az egyes politikákra szánt költségvetési forrásokat. A mezőgazdasági kiadások aránya például csökkenne 2006-hoz képest. Az időszak végére a növekedési és foglalkoztatási kohézió válna a legnagyobb önálló költségvetési tétellé (a 2006-os 38,8 milliárd euróról 2013-ra 51 milliárd euróra emelkednének a strukturális támogatások). A bel- és igazságügyi területre, többek között a határok ellenőrzésére és a menekültpolitikára fordítandó összegek majdnem háromszorosukra nőnének 2006-hoz képest.