Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Heteken belül bezárhatnak az Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) 34 külföldi kereskedelmi szolgálati irodája közül 15-20-at, ha a gazdasági tárca valóban elvonja a tervezett 640 millió forintot finanszírozásuktól, írta a Világgazdaság. Eközben Magyarország térségbeli versenytársai bővítik külpiaci hálózataikat.
A magyar gazdasági érdekekkel ellentétes lenne az ITDH által fenntartott kereskedelmi szolgálati irodahálózat visszafejlesztése, egyes irodák bezárása, a tevékenység megszüntetése, a Világgazdaság szerint. A hálózat az 1997. évi átalakítást követően már így is feladataihoz mérten - és nemzetközi összehasonlításban is - szűk létszámkerettel, alulfinanszírozottan, kevés állomáshelyen működik - mondta a lapnak Patak Péter, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke.
A megjelent adatok szerint ugyanis az ITDH külső piaci hálózatát finanszírozó Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) 640 millió forintot szándékozik megvonni. Miután pedig ennek a külön soron megjelenő finanszírozásnak éves támogatása 1,1 milliárd forintnyi, ez a lépés egyet jelentene azzal, hogy a meglévő 34 egység közül 15-öt, rosszabb esetben akár 20-at heteken belül be kellene zárni, mondta Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, annak a tárcának az illetékese, amely az ITDH egy másik tevékenységét, külső programjait finanszírozza.
A tárca a megszorító intézkedések ellenére az idén is biztosítja az ITDH számára a tavaly folyósított összeget, mondta Major István. A helyettes államtitkár bízik abban, hogy a kormány megoldást talál a problémára, s megtalálja az ehhez szükséges, a tervezett megvonás miatt kieső és hiányzó 640 millió forintot. A GKM a Világgazdaság többszöri megkeresésére egyelőre nem kívánt nyilatkozni a kérdésben.
Nyitni kéne, nem bezárni
A kereskedelmi szolgálati irodahálózat ma már az egyetlen intézmény, amely szakértelmével és szervezetével hatékonyan tudja segíteni a vállalkozók külpiaci megjelenését, mondta Patak Péter. Az állandó átszervezés, tulajdonosváltás, évente jelentkező költségvetési, támogatási gondok akadályozzák a folyamatos munkát, a hosszabb távra szóló kereskedelemfejlesztési eszközök kidolgozását és alkalmazását - a kht. mégis 1993 óta folyamatosan működik, tette hozzá. Nemhogy a leépítést kellene elkerülni, inkább bővíteni kellene a hálózatot, úgy, ahogy versenytársaink is teszik, mondta Patak Péter. A Magyar Külgazdasági Szövetség szerint a magyar export bővítése szempontjából fontos relációkban célszerű lenne mielőbb irodát nyitni, így Oroszországban, Indiában, egyes FÁK-országokban.
Ugyanígy látja a helyzetet a helyettes államtitkár, aki szerint a világban pontosan a kialakulóban lévő magyarországi helyzettel ellentétes tendenciák érvényesülnek. Szlovákia például - amely a külföldi működő tőkéért folytatott versenyben komoly vetélytársunkká nőtte ki magát az elmúlt időszakban - 20 új állomáshelyen nyit ilyen befektetésösztönzéssel és kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó külföldi irodát; Románia a napokban jelezte, hogy egymilliárd forintnak megfelelő összeggel megtoldja a külgazdasági hálózat finanszírozását; de akár európai uniós példákat is fel lehet hozni, hiszen például Franciaország mintegy 2000 szakértője dolgozik az exportösztönzésen külpiacokon, mondta Major István.
A gazdaságpolitika prioritása az export vezérelte növekedés
A kormány által meghirdetett gazdaságpolitika prioritásai között szerepel az export vezérelte növekedés, a foglalkoztatási helyzet javítása, a regionális kiegyenlítés, a külföldi működőtőke-bevonás fokozása. Ilyen körülmények között az ezeket a célokat szolgáló professzionális szervezetet és külső hálózatát radikálisan csökkenteni nem olyan opció, amellyel érdemes lenne egyáltalán foglalkozni, mondta a Külügyminisztérium helyettes államtitkára.