Tovább csökkent a külkereskedelmi hiány

Januárban és februárban folytatódtak a tavalyi év utolsó negyedévétől tapasztalható kedvező külkereskedelmi tendenciák, ugyanis az export értéke 24, az importé pedig 19 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest (előzetes, becsléssel kiegészített adatokból számítva). A külkereskedelmi mérleg hiánya 122 milliárd forint volt, ami a passzívum 39 milliárd forintos csökkenését jelenti - közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal.

Az export növekedési üteme februárban az ötödik egymást követő hónapban haladta meg az importét: a becsült adatokkal kiegészített kivitel 1670 milliárd forintot, a behozatal 1790 milliárd forintot tett ki. Valamennyi árufőcsoport kivitele jelentősen bővült az előző év azonos időszakához képest. Az export növekedését - a 2003. évihez hasonlóan - a gépek és szállítóeszközök dinamikus, 24 százalékos forgalombővülése alapozta meg a beérkezett és feldolgozott adatok alapján. Az export közel ötödét jelentő híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek kivitele csaknem másfélszeresére bővült. Ebben jelentős értéket képviselnek a mobiltelefonok. Energiafejlesztő gépeket és berendezéseket több mint ötödével nagyobb értékben szállítottunk külpiacokra.

A feldolgozott termékek kivitele 8 százalékkal nőtt, ezen belül több mint negyedével bővült a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek forgalma. A papíripari anyagok és a lábbelik kivitele ugyanakkor több mint 20 százalékkal csökkent. Az export 5 százalékát jelentő élelmiszerekből, italokból, dohányárukból 15 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottunk le. A növekedés jelentős részben a kukorica-, a fagyasztott sertéshús-, valamint a mézexport bővülésével magyarázható.

Kevesebb energiahordozót importáltunk

A KSH adatai szerint a behozatal több mint felét kitevő gépek és szállítóeszközök forgalma 21 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A gépimport több mint egyharmadát kitevő villamos gépek, készülékek és műszerek behozatala mintegy harmadával nőtt. A feldolgozott termékek behozatala 15 százalékkal haladta meg a bázisidőszakban regisztrált szintet. Ezen belül a nyers alumínium importja közel háromszorosára, 28 milliárd forintra nőtt.

A 120 milliárd forint értékben behozott energiahordozók forgalma 4 százalékkal mérséklődött. Ez döntően a kőolaj és a kőolajtermékek importmennyiségének jelentős csökkenésével magyarázható. Az energiahordozó-import több mint felét kitevő földgázból 8 százalékkal nőtt a forgalom. A legnagyobb mértékben, közel negyedével az élelmiszerek, italok, dohánytermékek behozatala bővült. A kukorica-vetőmagok importja közel húszszorosára nőtt, a bővülés értéke meghaladta a 4 milliárd forintot.

Közel felével nőtt az osztrák export

A fejlett országokkal folytatott kereskedelem mérlege jelentős mértékben javult: a kivitel 17, a behozatal pedig 12 százalékkal nőtt. A hagyományos partnereinkhez eljuttatott export értéke lényegesen meghaladta az előző év azonos időszakában mértet: Németországba 15, Olaszországba 23, Ausztriába pedig 47 százalékkal nőtt a kivitel. (Ez utóbbi ország esetében a jelentős forgalombővülés elsősorban a mobiltelefon-kivitel felfutásának köszönhető.) A fejlődő országokkal lebonyolított kereskedelemben a deficit jelentős mértékben nőtt, mert a kivitel 66 százalékos növekedése csak részben tudta ellensúlyozni a közel ötször nagyobb értékű behozatal 31 százalékos bővülését. A közép- és kelet-európai országokból származó import 20, az export 19 százalékkal emelkedett - áll a statisztikai hivatal jelentésében.