A Getulio Vargas alapítvány felmérése szerint a szegénység hihetetlen mértékben megnőtt az elmúlt évtizedben a brazil városokban. A 2002 októberében megválasztott Luiz Inacio Lula da Silva elnök azt ígérte, hogy felszámolja az éhínséget 2007-ig, azonban sok kritikát kap az eredmények hiánya miatt.
A jelentés a második legnagyobb brazil városról, Rio de Janeiroról tartalmaz részletes adatokat. Az aszály sújtotta észak-keleti területekre vonatkozó statisztikákat, ahol a szegénység a legnagyobb mértékű, csak később teszik közzé.
Az alapítvány adatai szerint az emberek majdnem 15 százaléka él havonta kevesebb, mint 27 dollárból Rio de Janeiro-ban. A város hírhedt a nyomornegyedeiről és a bűnözésről.
A átlagos havi jövedelem Rió legnagyobb szegénynegyedében 140 dollárnyi brazil real. Ugyanakkor a város jómódú negyedeiben lakók (ilyen például a tengerparti Copacabana), havonta átlagosan 740 dollárt keresnek.
A BBC korábbi tudósítója szerint a brazil szegénység láttán könnyű elfelejteni, hogy az ország nem az egyike a világ legszegényebb országainak. Brazíliában például magasabb az egy főre jutó jövedelem, mint Kínában. Mindamellett, megdöbbentő az országban a társadalmi egyenlőtlenség szintje, magas a munkanélküliség, egyenlőtlenek a föld-tulajdonviszonyok és gyenge az oktatási rendszer.
A kormányok az 1990-es évek elejétől számos szegénységet csökkenteni hivatott programba kezdtek, ám a reformok alig mérsékelték a társadalmi igazságtalanságokat.