A nemzeti érzésben bíznak a szeszesital-gyártók

Vágólapra másolva!
Tartanak a külföldi konkurenciától a magyar sör- és szeszesital-gyártók, akik szerint az Unióban eltöltött első néhány hónap kritikus időszak lesz: ekkor dől el, hogy a magyar fogyasztók elpártolnak-e a hazai márkáktól az olcsóbb, és több esetben gyengébb minőséget jelentő külföldi konkurenciához. A borászok állítják: felkészültek a versenyre.
Vágólapra másolva!

Az EU és Magyarország által márciusban kötött liberalizációs megállapodások miatt több termék vámja teljesen, vagy bizonyos kvóta alatt megszűnik. A csatlakozás időpontjától például eltűnik az égetett szeszes italok és sörök 40,8 százalékos, illetve a pezsgők és borok 62,9 százalékos vámterhe. Az import termékek árának csökkenése nem egyedi, de még csak nem is új jelenség az EU-csatlakozás napjaiban, mivel ez a tavaly év végi és az idei első negyedéves nagy volumenű 0 százalékos vámkontingenssel már korábban megkezdődött. A korábbi megállapodás után azonban a közös piacon teljes vámmentesség alakul ki, és megváltoznak a harmadik országokkal szembeni vámterhek is.

A változás nem azt jelenti, hogy ezeknek az italoknak az ára egyenes arányban csökken a májustól eltűnő vámterhekkel. A nagy külföldi importálók és forgalmazók közül azonban többen is jelentősen tudják csökkenteni áraikat. A Bols Hungary Kft. például 30 százalékkal csökkenti az általa behozott és forgalmazott Jagermeister likőr listaárát, ami miatt jelentős magyarországi keresletnövekedésre számít a társaság. A prémium-kategóriás ital iránt egyébként világszinten nő a kereslet: tavaly 48,6 millió hét decis palack fogyott, ami 18 százalékos növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest. A Jagermeister Magyarországon piacvezetőnek számít az importált keserűlikőrök között.

Piacgazdaságot akartunk, hát itt van

Küszöbön a csatlakozás/itthon/20040421meg10.htmlAz [origo] cikkösszeállítása

A tömény szeszesitalok hazai piacán második legnagyobb részesedéssel, választékkal és gyártó-palackozó kapacitással a Várda Drink Rt rendelkezik. A legnagyobb magyar tulajdonú szeszesitalgyártó termékeinek 90 százalékát belföldön értékesítik. Szilágyi László vezérigazgató szerint a társaság addig nem tesz lépéseket, amíg a nagy importőr cégek nem lépnek. Árversenybe a cég semmiképpen nem tud belemenni, erre nincsenek források és tartalékok, mondta a vezérigazgató. Az egyelőre még csak feltételezés, hogy a nagy importőrök és forgalmazók komoly mértékben csökkentik italaik árát, mondta Szilágyi László. Emellett a vezérigazgató megjegyezte, hogy a nagykereskedelmi üzletláncokkal nem lehetséges kiélezett piaci versenyben szerződést biztosítani. Ha piacgazdaságot akartunk, akkor itt van - mondta az [origo]-nak Szilágyi László.

A nagy üzletláncok pedig jelentős szerepet játszanak a tömény szeszes italok árusításában is. A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács elnöke, Nagy András szerint az égetett szeszes italok piacán kialakuló helyzetet a csatlakozás időpontja után két dolog fogja alapvetően eldönteni: az egyik az, hogy a kereskedelmi láncok milyen kereskedelmi politikát fognak folytatni, milyen stabil szerződéseket kötnek majd a hazai, illetve európai cégekkel. A másik pedig a magyar vásárlók szokásai, és vásárlói tudata.

Pénztárca vagy ragaszkodás

Gyakorlatilag a pénztárca vagy ragaszkodás dilemmája elé kerülnek a vásárlók, mondta az [origo]-nak Nagy András. A belföldi gyártók helyzete attól függ a szakértő szerint, hogy a csatlakozást követő első pár hónapban hogyan alkalmazkodnak a helyzethez. Nyilván a kereskedelmi láncok dömpingárakkal fognak próbálkozni, de reméljük, hogy a magyar fogyasztó nem áll át, és akkor a hazai gyártók ki fogják bírni a rohamot, mondta Nagy András, aki szerint a kérdés az, hogy a magyar fogyasztó megérti-e, hogy tönkreteszi saját gazdaságát, ha kizárólag olcsóbb külföldi terméket vesz.

Standolás: nem mindenkinek tetszik

A standolás egy napi nyitvatartási rendszer, amelyben minden elfogyasztott és raktáron lévő szeszesital mennyiséget egyeztetni kell napi rendszerességgel. A Magyar Vendéglátók Ipartestülete és a Magyar Szállodaszövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy ez több szempontból is kifogásolható: nem oldja meg a hamisítás kérdését, tovább növeli a vendéglátás költségeit, nem végrehajtható, nem EU konform és diszkriminatív, áll a két szervezet közleményében.

Az égetett szeszes italok piacán azonban a vámterhek eltűnése mellett még egy jelentős folyamat is zajlik: a nagymértékű szürke- és feketegazdaság visszaszorítása. Ezért vezetik be kötelezően az ún. standolást augusztus elsejétől, amit szúrópróbaszerűen ellenőriznek minden vendéglátó-ipari egységben, mondta Nagy András.

A standolástól a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács mindenesetre azt várja, hogy teret kapnak a belföldi gyártók. A probléma csak az, hogy a magyar gyártóknak teret engedő standolás "csak" augusztus elsejétől lép hatályba, addig pedig három hónap áll a nagy importőrök, forgalmazók és áruházak rendelkezésére, hogy megpróbálják átállítani a vásárlók fogyasztási szokásait.

Igaz, hogy a pálinka kifejezetten jobb helyzetbe kerül az uniós csatlakozással, és ellensúlyozza némileg az idézőjeles importnyomást (hiszen az EU-n belül nem importtermékekről lesz szó), de egyes szakértők szerint így is kérdéses, hogy a magyar gyártók kibírják-e az olcsó italok első rohamát.