Változatlan az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamaton hétfői ülésén. Az irányadó kamat így továbbra is 11,50 százalékos - közölte az MNB honlapján. Az MNB szerint az idén a növekedés szerkezete egyensúlyi szempontból kedvezőbb lesz, a jegybank azonban olyan kockázatokra is felhívta a figyelmet, mint a folyó fizetési mérleg jelentős hiánya, a rövidülő befektetési hajlandóság vagy a devizahitelek arányának növekedése.

Korábban a Reutersnek nyilatkozó szakértők többsége azt várta a Monetáris Tanácstól, hogy csökkentse az irányadó kamatot. Egyes elemzők azonban úgy vélekedtek, hogy fundamentális - gazdasági alapokat tekintve - szempontból nem megalapozott az alapkamat csökkentése: az ugyanis komolyabb mértékben gyengítheti a forint árfolyamát.

A forint az utóbbi időszakban stabil helyzetben volt, az intervenciós sáv erős oldalán 10,50-11,30 százalékon állt, ami azt jelenti, hogy az euróhoz képest 259-253 egységet ért a hazai fizetőeszköz.

Enyhe forinterősödés

A forint árfolyama a rögtön a döntést követően enyhe - 17 bázispontos - erősödést mutatott, egy euró 251,75/252,10 forintot ért a bankközi devizapiacon hétfőn délután negyed háromkor. A dollár 204,29/204,66 forint között cserélt gazdát.

Az MNB szerint Magyarországon idén a növekedés szerkezete egyensúlyi szempontból várhatóan kedvezőbbé válik: a lakossági fogyasztás dinamikája hosszabb távon is fenntartható szintre csökkenhet, a növekedés motorjává pedig a vállalati beruházások válhatnak, összhangban a hazai termékek iránti növekvő exportkereslettel.

Lassan megy végbe a kiadások mérséklődése

A lakossági és az állami kiadások növekedési ütemének mérséklődése javíthatja a külső egyensúlyt is, ez a jegybank Monetáris Tanácsa szerint azonban előreláthatóan csak lassan megy majd végbe. A folyó fizetési mérleg jelentős hiányának fennmaradása kedvezőtlen jelzés lehet a külföldi befektetők számára és növelheti a stabilitási kockázatokat, áll az MNB közleményében. Így a költségvetési hiány következetes csökkentése kulcsfontosságú a külső egyensúly helyreállítása és a stabilitási kockázatok mérséklése érdekében. A vártnál gyorsabb és nagyobb mértékű fejlett piaci hozamemelkedés a feltörekvő országokban emelheti a kockázati felárakat, és kedvezőtlenül érintheti a pénzügyi stabilitást a jegybank szerint.

A hosszabb távú befektetői kilátások még bizonytalanok

A költségvetési hiány és a külső egyensúlyi helyzet piaci megítélésének változékonyságát tükrözi az a tény, hogy a hazai pénzügyi piacokon a kockázati kilátások javulása egyelőre elsősorban rövid lejáratokon tapasztalható, közölte a Monetáris Tanács. A hosszabb hozamok alakulása, a külföldi állampapír-vásárlók befektetési portfóliójának rövidülő átlagos lejárata arról tanúskodik, hogy a gazdaságra vonatkozó közép- és hosszabb távú befektetői kilátások bizonytalansága kevésbé csökkent a jegybank szerint.

Stabil a bankrendszer

A hazai pénzügyi közvetítési rendszer alapjául szolgáló bankrendszer stabil az MNB szerint. A bankszektort a jelentős aktivitásbővülés mellett a portfólió minőségének javulása, magas jövedelmezőség, és belső tőkeakkumulációs képesség, megfelelő likviditás és alacsony piaci kockázat jellemzi. Ugyanakkor a hazai bankrendszer költséghatékonysága alacsony, az uniós átlagnak mintegy fele.

Konjunkturális okok és vélhetően a magas forintkamatok miatt a belföldi bankok portfóliójában nőtt a devizahitelek aránya. A természetes vagy mesterséges fedezettel nem rendelkező vállalatok növekvő devizahitel felvétele esetén ez a banki kockázatok emelkedéséhez vezethet.

Javulhat a megtakarítási ráta

A hazai háztartások eladósodottsága nőtt, szintje közeledett az EU-országok átlagához, miközben a megtakarítási hajlam viszonylag alacsony. A pénzügyi megtakarításokat elősegítő magas forint kamatszint idén lassíthatja a lakosság hitelkeresletének növekedését. Ez hozzájárulhat a háztartási nettó megtakarítási ráta szükségesnek tartott javulásához - áll a közleményben.