Kamatemelés az Egyesült Államokban

Az amerikai szövetségi jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) nyíltpiaci bizottsága (FOMC) szerdán egyhangú szavazással negyed százalékponttal 1,25 százalékra emelte irányadó alapkamatát, és közleményében - ugyancsak az előzetes várakozásnak megfelelően - fenntartotta előrejelzését, hogy a továbbiakban is csak mérsékelt változtatásra kell számítani.

A tavaly júniusi utolsó - negyed százalékpontos - csökkentéssel beállított 1 százalékos kamatszint a legalacsonyabb volt 1958 óta. Előzőleg a Fed négy éven át csökkentette a kamatot: a ciklus a 2001. január eleji, fél százalékpontos enyhítéssel kezdődött el, akkor 6,00 százalékra csökkent az alapkamat az addigi 6,50 százalékról.

Nemzetközi elemzők régóta számítottak az emelésre, csak annak mértéke volt vitás. Június elején mind többen jósoltak fél százalékpontos szigorítást is. Alan Greesnpan Fed-elnök azonban június közepén úgy nyilatkozott az amerikai szenátus bankügyi bizottsága előtt, hogy az inflációs nyomás nem ígérkezik komolynak a közeljövőben, és a Fed csak mérsékelten kíván változtatni a pénzügypolitikáján.

A Fed közleménye szerdán megismételte, hogy az inflációs tényezők közül egyesek valamelyest erősödtek, de ez bizonyára átmeneti jelenség. A közlemény szerint a gazdasági növekedést gyorsító, illetve lassító tényezők kiegyensúlyozottak, és ezért az árstabilitást nem fenyegeti veszély. A gazdasági növekedést a Fed tartósnak minősítette, megjegyezve, hogy már a munkapiaci helyzet is javul.

A Fed döntése után röviddel a New York-i értéktőzsde fő mutatója, a Dow Jones ipari index (DJIA) 16,37 pontos nyereségre ugrott, majd pár perc múlva 1,10 pontra csökkent a nyeresége. A döntés után az euró 1,2192 dollár volt Londonban, a korábbi 1,2173 dollár helyett.