Változatlan a valutauniós alapkamat

Az Európai Központi Bank (EKB) a csütörtöki kamatdöntésével változatlanul, 2,00 százalékon hagyta az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. Korábban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és a brit jegybank is emelte irányadó alapkamatát.

A csütörtöki döntés előtt az elemzők egyetértettek abban, hogy az EKB egyelőre nem követheti a Fed, sem a brit jegybank példáját. Előbbi szerdán negyed százalékponttal, 1,25 százalékra emelte irányadó kéthetes alapkamatát, míg a Bank of England tavaly november óta már négyszer emelte, egyenként negyed százalékponttal, a kéthetes alapkamatot, és most 4,50 százaléknál tart. Az euróövezettel ellentétben ugyanis mind az Egyesült Államokban, mind Nagy-Britanniában erős a gazdasági növekedés, és ezt főleg a túlfűtöttnek tartott lakossági fogyasztás és a magánhitelezés táplálja, aminek inflációs hatásától tartanak az ottani központi bankok.

Az EKB-nak azonban meg kellett gondolnia, hogy az euróövezetben a fellendülés egyelőre szerény, messze a leggyengébb a nagy gazdasági erőközpontok közül, és a kilátások még romlottak is az utóbbi időben. Az első negyedévben az euróövezeti GDP 0,6 százalékkal haladta meg az előző három hónapét a tavalyi utolsó negyedévi 0,4 százalékos növekedés után, az egy évvel korábbi negyedhez viszonyítva pedig 1,3 százalékra gyorsult a gazdasági növekedés.

A legfrissebb adatok ugyanakkor nem biztatók: áprilisban az új ipari megrendelések 1,8 százalékkal gyarapodtak, hasonlóan a márciusi növekményhez, illetve tizenkét hónapra számítva a növekedés 6,0 százalékra esett vissza a márciusi 12,7 százalékról.

Miközben az euróövezetben nagyrészt nem a lakossági fogyasztás növeli a GDP-t, az újabb jelek arra vallanak, hogy a növekvő export sem képes teljesen ellensúlyozni ezt a hiányt.

A júniusi mutatót pontosan a lakossági fogyasztás húzta le, ennek gyengeségét nem tudták ellensúlyozni az exportmegrendelések az ágazatban.

Az euróövezetben enyhén romlott a vállalkozói közérzet júniusban. Az Európai Bizottság szerdán közölt felmérése szerint az átfogó gazdasági bizalmi mutató 99,8 pontra esett a májusi - módosított - 100,1 pontról az, azaz ismét csak a kisebbség bízik a fellendülésben. Főként a szolgáltatásokban volt más ágazatokhoz képest erőteljesebb a bizalom gyengülése - ez az ágazat adja az euróövezeti GDP mintegy 60 százalékát.

A fogyasztás szempontjából nem volt biztató az EU statisztikai hivatalának csütörtöki közleménye, miszerint az euróövezetben a munkanélküliség áprilishoz hasonlóan májusban 9,0 százalékos maradt, vagyis bármekkora is a gazdasági növekedés, ennek semmi nyoma a foglalkoztatásban, következésképp a lakossági fogyasztás sem bővülhet számottevően a belátható jövőben.

Nem sürgette kamatemelésre az EKB-t kamatpolitikájának meghatározó eleme, az árstabilitás helyzete sem. A kamatdöntés előtt, szerdán kiadott legfrissebb hivatalos becslés szerint az euróövezetben júniusban 2,4 százalékra csökkent az éves infláció a májusi 2,5 százalékról. Két hete az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet maga erősítette meg, hogy a bank továbbra is 2 százalék - vagyis az EKB célszáma - alatti inflációra számít már rövidtávon is.

A kamatdöntés után a frankfurti értéktőzsde irányadó mutatója, a DAX-30 36,05 pontos, azaz 0,88 százalékos nyereségben volt, a döntés előtti 39,53 pont után.