MNB: Javult a gazdaság növekedési szerkezete

A magyar gazdaság növekedési szerkezete az elmúlt időszakban az élénkülő konjunktúra mellett az előző évekhez képest kedvezőbbé vált: mérséklődött a fogyasztás növekedési üteme, és nőtt a bruttó felhalmozás és az export hozzájárulása a GDP bővüléséhez. A makrogazdasági stabilitást erősíti az inflációs kockázatok csökkenése. Az év eleji adóemelések inflációs hatása átmenetinek bizonyult, ami tükröződik az inflációs várakozások mérséklődésében is - derül ki a Magyar Nemzeti Bank honlapján ismertetett elemzésből.

A jegybank felmérése szerint nem csökkent ugyanakkor a külső egyensúlytalanság mértéke, a magyar gazdaság továbbra is hosszú távon nem fenntartható eladósodási pályán halad. Az ország nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas, a GDP arányában 9 százalék körül ingadozó külső finanszírozási igényét 2002 óta elsősorban adósságtípusú tételek finanszírozzák. Emiatt az ország eladósodottsága jelentősen nőtt, a GDP-arányos nettó külföldi adósság 2001 vége óta közel duplájára emelkedett. Kedvező szerkezeti változás ugyanakkor, hogy a fizetési mérleg finanszírozásában nőtt a nem adóssággeneráló tőkebeáramlás aránya, az eladósodás azonban folytatódott, mert az adóssággeneráló finanszírozás súlya továbbra is meghaladja a 70 százalékot.

A magas külső hiány és a növekvő eladósodottság ellenére a pénz és devizapiacokat meglehetős stabilitás jellemezte 2004 márciusa óta. A piaci stabilitás fenntartásában a jegybank óvatos kamatpolitikája mellett a rendkívül kedvező nemzetközi és regionális környezet is szerepet játszott. A kockázatos befektetésektől elvárt felár jelenleg történelmileg alacsony szinten áll, az erőteljes globális kockázatvállalási hajlandóság megkönnyíti a magas folyó fizetési mérleg hiány finanszírozását. A külső egyensúlyi problémák piaci megítélése növekvő export mellett kevésbé szigorú, így a magyar exportot élénkítő dinamikus világgazdasági növekedés is hozzájárult a hazai pénzügyi piacok alacsony volatilitásához.

A külső hiány mérséklődése irányába ható jelentős alkalmazkodás sem a vállalati, sem pedig a háztartási szektortól nem várható. Emiatt a fiskális politikának, vagyis az államháztartási hiány mérséklésének kell vezető szerepet játszania az eladósodási folyamat megállításában és a folyó fizetési mérleg hiányának fenntartható szintre mérséklésében. Ezért előretekintve a legnagyobb stabilitási kockázatot a költségvetési hiánycsökkentés késedelme jelenti.

További stabilitási kockázatot hordozhat a külső környezet kedvezőtlenebbre fordulása. Egyfelől a konjunkturális helyzet romlása, és az exportdinamika mérséklődése növelheti a forint sebezhetőségét. Másfelől a vártnál gyorsabb ütemű nemzetközi kamat- és hozamemelkedés kedvezőtlenül érintheti a kockázatosabbnak tartott befektetéseket, és így a forintbefektetések felárát is növelheti. Egy jelentős világgazdasági lassulás, vagy a fejlett piaci kamatok emelkedése komoly stabilitási problémát okozhatnak a magyar gazdaság számára, ezen kockázatok együttes megvalósulásának azonban csekély a valószínűsége.

A kedvező konjunkturális folyamatokkal összhangban folytatódott a bankrendszer által nyújtott hitelek állományának gyors növekedése. A pénzügyi közvetítés mélyülése azonban féloldalas, mivel a belföldi források bővülése nem tudott lépést tartani a hitelezés expanziójával. Így a hazai bankrendszer egyre nagyobb mértékben von be külföldről forrásokat.

Pénzügyi stabilitási szempontból a banki deviza alapú hitelezés gyors térnyerése tekinthető az elmúlt időszak egyik legkedvezőtlenebb fejleményének. A magánszektor árfolyamkockázat ellen fedezetlen devizahiteleinek további bővülése hozzájárul a pénzügyi rendszer nagyobb sérülékenységéhez.

A bankrendszer kiugró jövedelmezőséget ért el az elmúlt időszakban. A bankoknak azonban fel kell készülniük arra, hogy a mai magas jövedelmezőséget biztosító feltételek hosszabb távon várhatóan változni fognak. A kamatlábak mérséklődése és a verseny erősödése esetén a kamatjövedelem csökkenését és a nagyobb kockázatvállalást a bankok csak a hatékonyság jelentős javításával tudják kompenzálni. Ez a pénzügyi szolgáltatások EU-n belüli szabad áramlása miatt különösen szükséges, hiszen nemzetközi összehasonlításban - a kiugróan magas jövedelmezőség ellenére - a magyar bankok hatékonyság szempontjából elmaradnak mind a régió, mind az EU átlagától.