A csütörtöki döntés előtt az elemzők egyetértettek abban, hogy az EKB továbbra sem követheti sem az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi bankrendszer, a Federal Reserve (Fed) példáját. A Fed Nyíltpiaci Bizottsága szerdán ismét negyed százalékponttal, 25 bázisponttal 2,50 százalékra emelte az irányadó kamatot. Tavaly június óta ez volt a hatodik kamatemelés az USA-ban.
Az euróövezettel ellentétben az Egyesült Államokban viszonylag erős a gazdasági növekedés, amelynek kétharmadát a túlfűtöttnek tartott lakossági fogyasztás, illetve a magánhitelezés teszi ki. Az EKB döntését elsősorban a növekvő munkanélküliség (Németországban a II. világháború óta nem tapasztalt szintre emelkedett, ötmillió munkanélkülit regisztráltak januárban) indokolta, ezzel ugyanis csökkent a fogyasztás szintje és nem emelkedett riasztó mértékben az infláció - írta a Bloomberg.
Az euróövezeti tagországok hazai összterméke átlagosan 0,3 százalékkal nőtt a tavalyi harmadik negyedévben a másodikhoz képest, és 1,8 százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi harmadik negyedben. Az EKB kamatpolitikája számára hivatalosan irányadó tizenkét havi infláció decemberben 2,4 százalékra emelkedett a novemberi 2,2 százalékról. Októberben is 2,4 százalékos volt a tizenkét havi infláció. Ezek a számok még meghaladják az EKB 2 százalékos célját, de a bankban úgy vélik, hogy a tavalyi, nagy olajár-emelkedés hatásának elmúltával az ütem csökkenni fog a tavalyi bázishoz képest.