A forint miatt kockázatos Magyarország

A magyarországi vállalatok országkockázata elsősorban a likviditási devizaválság lehetőségéből adódik, de növeli a nem fizetés esélyét a konjunkturális hatásokra való érzékenység és az állami pénzügyek bizonytalansága is, írta a Napi Gazdaság.

Egy francia közgazdászok által készített elemzés szerint a devizaválság jelentős kockázatnövelő tényező, míg a konjunkturális folyamatoknak való kitettséget és a közpénzek felhasználásának bizonytalanságát kezelhető kockázati osztályba sorolták, írta a Napi Gazdaság. A Coface kutatóintézet által vizsgált további területek - azaz a vállalatok fizetési kultúrája, a politikai intézményrendszer, illetve a bankszektor törékenysége és a külső eladósodottság - nem jelentenek kockázatot Magyarországon.

A kutatóintézet Párizsban tartott, Kelet-Közép-Európának szentelt konferenciáján kiderült: a magyar országkockázat A2-es szintű, ami azt jelenti, hogy a megfigyelt 151 országból mindössze 21 olyan van, ahol a gazdasági, pénzügyi és politikai kilátások kevésbé befolyásolják a vállalatok pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését. A világszerte 44 millió vállalatot figyelő Coface szerint a szektorok közül Magyarországon a mezőgazdaság, az építőipar, a textilipar és a papírszektor vállalatainak pénzügyi helyzete a legnehezebb.

Kelet-Közép-Európa nyolc, az Európai Unióhoz tavaly májusban csatlakozott országa közül Magyarországon kívül Csehország, Szlovénia és Észtország is A2-es besorolást kapott, míg Szlovákia, Lengyelország, Lettország és Litvánia A3-as mutatója eggyel magasabb kockázati szintet jelent. A térség államai közül a legjelentősebb javulást Szlovákia mutatta az utóbbi években, a ma már a régió egyik mintaállamának tekintett országot ugyanis 2002 óta kétszer minősítették fel. Magyarországhoz hasonlóan a térség államainak többségében is a devizaválság lehetősége a legjelentősebb kockázati tényező.

A Coface kutatói szerint Magyarország erősségének számít többek között, hogy a reformok szempontjából még mindig a térség éltanulója, itt épült ki Közép-Európa legjobb pénzügyi rendszere, és kedvező az ország földrajzi elhelyezkedése is. A gyenge pontok között említik a szakértők a gazdaság nyitottságából adódó jelentős külpiaci kitettséget, a magas államháztartási hiányt, az államadósság emelkedését és az ikerdeficit problémáját. A szakértők szerint egy esetleges devizakrízis elhárítását megnehezítheti, hogy a magyar hatóságok nem rendelkeznek elég nemzetközi tartalékkal. A laza költségvetési politika és a jelentős pénzügyi bizonytalanság miatt a makrogazdasági kilátásokat illetően Magyarország Kelet-Közép-Európa leggyengébb láncszeme - vélekedett Francois Faure, a BNP Paribas közgazdásza.